Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hazai cégek árbevételének 16 százaléka folyik be elektronikus értékesítési csatornákon, ami magasabb az uniós átlagnál. A weboldalon keresztüli eladások bővülését fizetéssel kapcsolatos problémák és információbiztonsági félelmek is gátolják. Az InfoTandem heti infografikája.
Immár a magyarországi vállalkozások 91 százaléka használ számítógépet, s 88 százalékuk interneteléréssel is rendelkezik. A technikai lehetősége tehát adott annak, hogy a cégek elektronikus is értékesítsék termékeiket, szolgáltatásaikat, illetve beszerzéseik egy részét is ilyen módon intézzék.
A legfrissebb összehasonlítható adatok szerint 2012-ben a hazai vállalkozások 15 százaléka adta le összes rendelésének legalább 1 százalékát a neten keresztül, ami 3 százalékponttal marad az uniós átlag alatt; e téren a csehek járnak az élen, igen magas, 46 százalékos aránnyal. Ami a másik irányt illeti, a magyarországi cégek egytizede mondhatja el magáról, hogy éves nettó árbevételének minimum 1 százaléka elektronikus értékesítés révén folyt be; itt 14 százalékon áll az EU-átlag, s a dánok a favoritok, 27 százalékkal.
A bevételek e szeletét úgy is megközelíthetjük, hogy mekkora hányadát teszik ki a teljes vállalati forgalomnak. Ebből a szempontból a hazai cégek nem szerepeltek rosszul; 2013-ban összbevételük 16 százalékát gyűjtötték be számítógépes hálózaton keresztül, ami 2 százalékponttal fölötte van az uniós átlagnak, s a tagországok zömének mutatóját veri. Az Eurostat összesítései szerint a szlovákok, a britek, a csehek és az írek előznek meg minket.
A magyar adat abszolút értékben kifejezve is meggyőző: már két éve is meghaladta a 10 ezer milliárd forintot. Mindez alapvetően kétféle csatornán folyt be. Összegét tekintve e summa közel négyötöde úgynevezett automatikus adatcserén keresztül hizlalta a cégek bevételeit. Ez a forgalom – némi leegyszerűsítéssel – a világháló közvetítésével számítógépek között zajlik, amelyek az előre meghatározott paraméterek alapján emberi beavatkozás nélkül leadják a rendeléseket, vezénylik a szállítást, a számlázást, a könyvelést. E módszert főként a nagyobbak alkalmazzák, ezért magas a bevételi részesedése, pedig csak a cégek 3 százaléka él vele.
A másik markáns út a weboldalon keresztüli értékesítés, amelyet a vállalkozások 11 százaléka használ, s az elektronikus eladások bevételéből egyötödöt hasít ki. A KSH kimutatásai alapján ágazati szempontból ezt leginkább az információ, kommunikáció (21 százalék), a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, illetve a kereskedelem (egyaránt 19 százalék) képviselői veszik igénybe.
A weboldalon keresztüli eladások további terjedésének részben természetes korlátai vannak: az erről nyilatkozó cégek több mint felének terméke vagy szolgáltatása egyszerűen nem alkalmas erre. A cégek bő egynegyede szerint nem érné meg ezt a csatornát kiépíteni és működtetni, mert túl drága lenne, s így nem képződne rajta nyereség. Hasonló arányban hivatkoznak a vállalkozások logisztikai nehézségségekre. Egyötödüket ugyanakkor az tartja vissza, hogy korábban fizetéssel kapcsolatos problémákba ütköztek, vagy éppenséggel attól félnek, hogy adataik biztonsága ilyen módon veszélybe kerülhet. A legkevésbé súlyos visszatartó erőt a jogi akadályok jelentik.
