Az „egy és ugyanazon vállalkozás” fogalmának értelmezése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A De minimis rendelet évek óta azonos módon határozza meg az „egy és ugyanazon vállalkozás” fogalmát, mégis évről évre előjönnek ugyanazok a kérdések. Az alábbi írásomban néhány példán keresztül szeretném tisztába tenni az előírások gyakorlati alkalmazását.

Az 1407/2013/EU rendelet (továbbiakban: De minimis rendelet) 3. cikk (2) bekezdése szerint az igénybe vehető de minimis támogatás mértékét nem az egyes vállalkozásokra önállóan, hanem az egy és ugyanazon vállalkozásokra összesítve kell megállapítani. Az „egy és ugyanazon vállalkozás” fogalmát a De minimis rendelet 2. cikk (2) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg:

Egy és ugyanazon vállalkozás”: e rendelet alkalmazásában valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

  1. valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;
  2. valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;
  3. valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;
  4. valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

A rendelet értelmében a fentiekben említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül (közvetetten) rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

Az Európai Unió Bírósága a C382/99 sz. ügyben1 kimondta, hogy a (jogilag vagy ténylegesen) ugyanazon jogalany által ellenőrzött gazdálkodó egységeket egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

Így tehát, ha „A” és „B” vállalkozás egyaránt egyszemélyes Kft-k, és a két társaság tulajdonosa pedig ugyanaz a „C Kft”, abban az esetben „A”, „B” és „C” Kft. egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül.

Mi van a természetes személyekkel?

A feltételek további olvasgatása során feltűnik, hogy – ellentétben a Tao. szerinti a kapcsolt vállalkozások fogalmával, amely „személy”-ekről szól, – e rendelkezésben csak „vállalkozás”-ok szerepelnek. Mindennek megfelelően a természetes személy tulajdonos – főszabály szerint – nem keletkeztethet „egy és ugyanazon vállalkozás”-i viszonyt. Az az EUB C-222/04. számú ügyben hozott ítélete2, azonban kimondja, hogy

a vállalkozás fogalma minden gazdasági tevékenységet folytató jogalanyra kiterjed, függetlenül azok jogállásától, és finanszírozási módjától.”

Ha tehát „D” és „E” vállalkozás egyaránt egyszemélyes Kft-k, és a két társaság tulajdonosa ugyanaz a természetes személy, akkor „D” és „E” vállalkozás kizárólag abban az esetben tekinthető egy és ugyanazon vállalkozásnak, ha közös (természetes személy) tulajdonosuk gazdasági tevékenységet folytató magánszemély, mondjuk egyéni vállalkozó vagy őstermelő.

És mi van a tevékenységüket „ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon” végző cégekkel?

A De minimis rendelet preambulumának (4) bekezdése kimondja, hogy a rendeletben szereplő feltételeknek

biztosítaniuk kell, hogy a „kapcsolt vállalkozások” csoportja a csekély összegű támogatásra vonatkozó szabály alkalmazása céljából egy és ugyanazon vállalkozásnak minősüljön.

Így, a De minimis rendelet hivatkozása szerint figyelemmel kell lennünk 800/2008/EK rendeletnek (továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) kapcsolt vállalkozásokra irányadó szabályaira3 is, amelyek szerint azon vállalkozás, amely természetes személyen vagy közösen eljáró természetes személyek csoportján keresztül a kapcsolt vállalkozás fogalmi körébe tartozó kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő,

amennyiben tevékenységét vagy annak egy részét ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon végzi.

Ebből következően – véleményem szerint – a fenti példában szereplő „D” és „E” Kft. is válhat egy és ugyanazon vállalkozássá abban az esetben, ha tevékenységét vagy annak egy részét ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon4 végzi.

A cikk szerzője, Kerényi Máté Fülöp az Adótanácsadók Egyesületének elnökségi tagja.

1C-382/99. sz., Hollandia kontra Bizottság ügy (EBHT 2002., I-5163. o.).

2 C-222/04. számú Ministero dellEconomica e delle Finanze kontra Cassa di Risparmio di Firenze SpA ügy

3 800/2008/EK rendelet I. számú melléklet 3. cikk (2) bekezdés

4„Szomszédos piac” egy termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el.



Kapcsolódó cikkek

2021. december 6.

10-20 százalékos áremelés jöhet az építőanyagoknál

Az építőanyaggyártók költségeit hónapok óta növeli az energia és a fuvarozás drágulása, ráadásul az alap- és nyersanyagpiaci árak az első fél évben tapasztalt magas szinten stabilizálódtak, így a gyártók több terméküknél (épületgépészeti termékek, szálas hőszigetelő anyagok) 10-20 százalékos áremelésre kényszerülnek 2022-ben.