Az ESG lesz az új GDPR?


Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban találkozunk az ESG hívószóval, anélkül, hogy sokan tisztában lennének az angol nyelvű rövidítés jelentésével és a kérdés jelentőségével. Pedig a következő években az ESG szempontrendszer sok cég életében legalább akkora figyelmet, illetve ráfordítást fog kiharcolni magának, mint tette azt a GDPR 2018-ban.

Mi az az ESG?

Az ESG rövidítés három angol szó kezdőbetűjét takarja; azaz az environmental (környezeti), a social (társadalmi) és a governance (irányítás) kifejezésekről van szó. Ezek azok a szempontok, amelyeket ma még csak a legnagyobb cégeknek, de idővel szinte minden piaci szereplőnek figyelembe kell majd vennie a működése, illetve a beszámolói készítése során.

Nem a távoli jövőről van tehát szó, hiszen az ESG jegyében már ma is, akár magyar cégeknél is találkozhatunk fenntarthatósági jelentésekkel, vagy az ESG adatok egyéb módon történő nyilvánosságra hozatalával – emeli ki dr. Weidinger Péter, LL.M. az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. Ideális esetben pedig már a stratégiai döntések meghozatalában is szerepet játszanak a fenntarthatósági szempontok.

Az ESG szabályrendszere

Az ESG szabályok nem egy jogforrásban találhatók meg, nincs tehát ESG-törvény, vagy ESG rendelet. Több EU-s és hazai jogforrás adja ki az ESG szabályok együttesét, amelyek hatálybalépése ráadásul eltérő időpontokban történik.

Az ESG szabályrendszer egyik első elemének tekinthető az EU NFRD irányelve (az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve), amely az 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások számára írja elő, hogy bizonyos (nem pénzügyi) információkat is közzé tegyenek. Ilyen a vállalkozás korrupció elleni küzdelmére, vagy akár a környezetvédelmi, vagy emberi jogi kérdésekkel kapcsolatos politikáira és azok eredményeire vonatkozó információ is. A 2014 őszén hatályba lépett irányelvet a számviteli törvény ültette át a magyar jogba és az ESG szempontokat az 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató (és további kritériumokat teljesítő) vállalkozásoknak a nem pénzügyi kimutatásukban kell szerepeltetni.

Az NFRD irányelvet számos más jogforrás követte, illetve fogja követni, amelyek közül az SRD II irányelvet (az Európai Parlament és a Tanács 2017/828 irányelve) kell kiemelni, amely irányelvet a nemzeti jogalkotóknak 2019. június 10-ig kellett átültetniük a nemzeti jogba. Ezen irányelv a hatékony és fenntartható részvényesi szerepvállalást kívánja elősegíteni többek között azzal, hogy a részvényeseknek beleszólást biztosít a vállalkozás javadalmazási politikájának meghatározásába, azaz a menedzsment juttatásának kialakításába. Ez is azt a célt szolgálja, hogy az ESG szempontok felülírhassák akár a vállalkozás, akár az igazgatóság rövid távú érdekeit. Az SRD II. rendeletet a 2019. évi LXVII. törvény ültette át a magyar jogba, amely jogszabály alapján az Nyrt.-k esetében a társaság által megállapított javadalmazási politikának hozzá kell járulnia a társaság üzleti stratégiájához, hosszú távú érdekeihez és fenntarthatóságához, és ismertetnie kell, hogy miként teszi ezt. Tehát az ESG szabályok a tőzsdén jegyzett társaságok esetében már évek óta alkalmazandók.

Mit hoz a jövő?

A további ESG szabályok részletes ismertetése helyett elegendő arra utalni, hogy folyamatosan érkeznek az újabb jogszabályok, így pl.: az NFRD irányelv felülvizsgálatát követően már elkészült az NFRD irányelv szabályait módosító CSRD irányelv tervezete, amely már a 2023. január 1-től kezdődő üzleti év vonatkozásában is tartalmaz előírásokat.

Ami biztos továbbá, hogy a Taxonómia Rendelet (az Európai Parlament és a Tanács 2020/852 rendelete), bizonyos rendelkezései 2023. január 1-jétől lesznek alkalmazandók az EU valamennyi tagállamában. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon is alkalmazandók lesznek a pénzügyi piaci szereplők számára olyan környezetei célkitűzések, mint a körforgásos gazdaságra való átállás, vagy a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.

Ahhoz, hogy a cégek ESG-konform működése hosszú távon is biztosított legyen, nem elegendő csupán a már meglévő szabályok betartása, hanem folyamatosan nyitott szemmel kell járnia a cégvezetőknek, hogy az újabb és újabb szabályokat alkalmazzák működésük során, valamint figyelembe vegyék befektetéseik kihelyezésénél. Mivel könnyen lehet, hogy az ESG szabályokat a jövőben a kisebb, illetve a pénzügyi piacon kívüli szereplőknek is be kell majd tartaniuk, ezért érdemes már a jelenlegi működés során is figyelemmel lenni a környezeti, a társadalmi és az irányítási szempontokra legyen szó, akár a nők menedzsmentben való részvételéről, vagy a cég éghajlatváltozás mérséklése érdekében tett erőfeszítéseiről – zárta gondolatait dr. Weidinger Péter, LL.M., az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás partnere.



Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 30.

Kilőttek az ipari termelői árak

Augusztusban a belföldi értékesítés árai 66,6, az exportértékesítésé 31,6 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az ipari termelői árak az egy évvel korábbihoz képest 43,4, az előző hónaphoz viszonyítva 4,1 százalékkal emelkedtek – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).