Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ipari termelés 22 százalékos növekedése érdemben hozzájárul a bruttó hazai termék, a GDP második negyedévi növekedéséhez – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Virovácz Péter, az ING Bank szakértője szerint az ellátási láncok akadozása gondot jelent. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató, makrogazdasági üzletágának vezetője úgy látta a harmadik hullám már nem okozott bizonytalanságot.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott első becslése szerint júniusban az ipari termelés 22,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony szintet, amikor 7,4 százalékos volt az éves visszaesés. A munkanaphatástól megtisztítva 18,6 százalékkal emelkedett a termelés. Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy számol, hogy a második negyedévben 40 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakának járvány sújtotta alacsony szintjéhez képest, ami érdemben hozzájárul a GDP felpattanásához is, ami a bank várakozásai szerint meghaladhatta a 17 százalékos növekedést. Az ipari termelés már tavaly októberben szinte teljesen kilábalt a járvány okozta válságból, júniusban a tavaly áprilisi mélyponthoz képest 64,6 százalékkal nőtt az ipari termelés.
Suppan Gergely a következő hónapokban további fokozatos élénkülésre számít az ipari termelésben, amit új kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat. Idén bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt érdemi, 15 százalékhoz közeli növekedés várható, amit jövőre 8 százalék feletti növekedés követhet. Ennek megfelelően idén az ipari termelés markánsan, akár 3 százalékpontnál nagyobb mértékben járulhat hozzá a GDP idei növekedéséhez.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az előző hónaphoz mért 0,3 százalékos csökkenés önmagában nem túl erős teljesítményt mutat, de például Németországban jóval drasztikusabb volt a visszaesés, amit az ellátási láncok továbbra is rendkívüli fennakadásai magyarázhatnak. Így mindent egybevetve meglehetősen ellenállónak bizonyult a magyar ipar júniusban.
Virovácz Péter úgy számol, hogy az előző negyedévhez képest is nagyjából 0,6 százalékkal tudta emelni a teljesítményét az ipar. A héten közzétett kiskereskedelmi adatot is figyelembe véve előrejelzésük szerint akár megismételhette a 2 százalékos negyedéves összevetésű növekedést is.
Ami az ipar közeljövőjét illeti, amíg az ellátási láncokkal és az alapanyagok beszerzésével kapcsolatos problémák nem enyhülnek, addig tartós, de mérsékelt növekedésre lehet számítani. Virovácz Péter szerint az újonnan belépő gyártói kapacitások lehetnek képesek felfelé húzni a teljesítményt. A beszerzési és munkaerőköltségek emelkedése tovább erősítheti a termelői árak növekedését, mivel a bővülő kereslet és szűkös kínálat mellett a termelők vannak jobb alkupozícióban. Ez pedig tartósan nyomás alatt tarthatja a fogyasztói árakat is – figyelmeztet az ING Bank vezető elemzője.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője várakozásoknál kismértékben gyengébbnek találta a júniusi ipari növekedési adatot. Kommentárjában megállapítja, hogy az ipar teljesítménye már meghaladja a válság előtt mértéket. Az ágazat gyorsan ki tudott lábalni a válságból, illetve a harmadik hullám már nem okozott az első hullámhoz hasonló bizonytalan helyzetet, visszaesést.
Az ágazat termelése szempontjából kockázatot jelent egyes alapanyagok hiánya, illetve azok drágulása. Az ipar teljesítménye idén várhatóan érdemben hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez, a kilábaláshoz.
(MTI)
