Az MFB zöld beruházások finanszírozásáról állapodott meg az Európai Beruházási Bankkal


A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az Európai Beruházási Bank (EIB) az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások alkalmazását célzó, azaz a zöld átállást segítő projektek támogatásáról szóló finanszírozási megállapodást írt alá Luxemburgban – közölte az MFB szerdán.

Az EIB által biztosított, 100 millió euró keretösszeg lehetőséget ad az MFB számára, hogy széles körben nyújtson finanszírozást olyan beruházásokhoz, melyek hozzájárulnak az üvegházhatású kibocsátás, illetve az energiaköltség csökkentéséhez, így a versenyképesség és a fenntarthatóság megerősítéséhez – írták a közleményben.

Az MFB arról is tájékoztatott, hogy a környezeti fenntarthatóságot és az éghajlati fellépést támogató jelentős lépésként tekint az EIB az MFB-vel aláírt megállapodásra, melynek célja, hogy segítse az energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos beruházások finanszírozását. Az épületek energetikai korszerűsítése révén a projekt fontos szerepet játszik a szén-dioxid-kibocsátás és a légszennyezés csökkentésében, valamint enyhíti a végső kedvezményezettek energiaköltségeit. Az együttműködést az Európa Tanács Fejlesztési Bank (CEB) társfinanszírozza, a projekt várható összköltsége 150 millió euró.

Közölték: az EIB-vel kötött megállapodás nagy lépést jelent az MFB számára a zöld finanszírozási lehetőségek bővítése felé.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.