Az uniós tagállamok jóváhagyták a Brexit újabb halasztását


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió 27 tagállama jóváhagyta a Brexittel kapcsolatos brit halasztási kérelmet hétfőn – jelentette be az Európai Tanács elnöke a Twitteren.

Donald Tusk közölte: 2020. január 31-ig elhalasztják az Egyesült Királyság kiválását az Európai Unióból.

A huszonhetek brüsszeli EU-nagykövetei egyhangúlag megegyeztek a jelenleg érvényes október 31-ei határidő rugalmas kiterjesztéséről – írta.

Tusk közölte: nem lesz szükség soron kívüli európai uniós csúcstalálkozó összehívására, írásbeli eljárással történik a jóváhagyás.

Szakértők szerint az úgynevezett rugalmas halasztás lényegében azt jelenti, hogy amennyiben esetleg korábban sikerül a brit kiválás feltételrendszerét rögzítő új szerződés ratifikálása, akkor a szigetország tagsága akár november 30-án vagy december 31-én is megszűnhet.

Az ülés csak 15 percig tartott, miután Emmanuel Macron francia elnök a Boris Johnson brit kormányfővel folytatott telefonbeszélgetését követően vasárnap jelezte, hogy országa nem torpedózza meg a döntést.

Franciaország ezt megelőzően azon az állásponton volt, hogy egy rövidebb halasztás megfelelőbb lenne.

Sok múlhat azon, hogy miként szavaz hétfőn a brit törvényhozás az előrehozott parlamenti választás kiírását célzó indítványról.

Boris Johnson múlt kedden bejelentette, hogy kormánya szünetelteti a kiválási megállapodás ratifikációs folyamatát, miután a londoni parlament alsóháza elfogadta a szerződés általános alapelveit, de leszavazta az annak jóváhagyására kidolgozott rendkívül feszes menetrendet.

Johnsont törvény kötelezi arra, hogy a határidő kiterjesztését kérelmezze 2020. január 31-ig.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)