Bárki lehet vállalkozó
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Január elseje óta az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyeket kizárólag elektronikusan intézhetjük. Az új rendszer elvileg gyors átfutást tesz lehetővé, a gyakorlat azonban mást mutat. A bejelentett adatok jóváhagyása néhány perc helyett bő egy hétig tart, ráadásul semmiféle igazolás bemutatására nem kötelezik az ügyfelet, így nyilvántartásba vételekor az sem derül ki, rendelkezik-e egyáltalán szakirányú végzettséggel.
Mi változott januártól?
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény, valamint az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint január elsejétől az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését, megszüntetését, illetve a változások bejelentését kizárólag elektronikus úton, az erre szolgáló elektronikus nyomtatványok igénybevételével, az ügyfélkapun keresztül lehet kezdeményezni. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése okmányirodai segítséggel, valamint önállóan, elektronikus úton is folytatható. Az említett eljárások díj- és illetékmentesek, emellett ingyenes segítséget is kaphatnak a regisztrációval nem rendelkezők. „”Az okmányirodában minden, a bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval nem rendelkező ügyfél számára ingyenesen ügyfélkaput hoznak létre, hiszen ez a későbbi elektronikus ügyintézés elengedhetetlen feltétele”” – tájékoztatta lapunkat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH) sajtóirodája. A rendszer használatáról, az elektronikus űrlapok kitöltéséről részletes tájékoztatók készültek, amelyek elérhetők a Magyarország.hu kormányzati portálon, valamint a KEK KH honlapján. Emellett a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ 189-es kék számán is segítséget kaphatnak az ügyfelek.
Bárki lehet vállalkozó?
Bár az ügyintézés így elvileg gyorsabbá és egyszerűbbé válik, Marjai Gyula, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) vezető tisztségviselője szerint a gyakorlat mást mutat. Az elektronikus rendszerrel, valamint az említett törvénnyel kapcsolatban is számos probléma merült fel. A legnagyobb gond, hogy az elektronikus ügyintézés során semmiféle igazolást, vagy dokumentumot nem kell bemutatnia az ügyfélnek, így a nyomtatványt kitöltve gyakorlatilag bárki, akár szakirányú végzettség nélkül is egyéni vállalkozóvá válhat. A törvény meghatároz ugyan egy utólagos ellenőrzési kötelezettséget, azt azonban a jogszabály szövegét jól ismerő szakember sem tudta megmondani, hogy kinek és a bejelentéstől számítva mennyi időn belül kellene ellenőriznie az adatok helyességét. „”Az ehhez hasonló problémákat eddig kiküszöbölték az okmányirodák, ide ugyanis bizonyítványokkal, bérleti szerződésekkel, munkaszerződésekkel ’felvértezve’ érkeztek az ügyfelek. Tudomásom szerint az önkormányzat hatósági osztályának és okmányirodáknak nincs erőforrásuk arra, hogy az elektronikusan bejelentett új vállalkozókat vagy az adatmódosításokat rövid időn belül ellenőrizzék”” – mondta lapunknak a vezető tisztségviselő. A szakember szerint a bejelentkezés során valótlan nyilatkozatot tévő ügyfelekre komolyabb szankció sem vár. Legfeljebb közigazgatási bírságot kaphat, vagy vállalkozói engedélyét veszítheti a tisztességtelen vállalkozó.
Akadozó elektronikus rendszer
„”Bár a törvény szerint a tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg vállalkozóvá kellene válnia az ügyfélnek, az ügyintézésben bő egyhetes csúszást tapasztalunk – jelenleg körülbelül ennyi ideig tart, amíg megküldik a nyilvántartásba vételről szóló visszaigazolást az érintettnek”” – számol be tapasztalatairól Marjai, hozzáfűzve, hogy ígéretek szerint a második félévben egy napra, vagy akár egy-két órára csökkenhet az átfutási idő. A szakember szerint személyes ügyintézéskor, ha minden igazolást magával vitt a delikvens, akár egy-két órán belül megkezdhette tevékenységét. A cél most is ez volt, az elektronikus rendszer azonban még nem működik zökkenőmentesen. „”A végrehajtó hivatal nem volt rá felkészülve, hogy ennyire gyorsan és ilyen módon kell végrehajtania a törvényt. A 184. Magyar Közlöny, amely az elektronikus úton kitöltendő nyomtatványokat is tartalmazza, csak december 28-án jelent meg, ezért valószínűleg nem volt elég idő arra, hogy a nyomtatványokat bevigyék a rendszerbe. Az is gondot okozhatott, hogy az elektronikus ügyintézés két rendszeren működik, ráadásul részben még manuálisan zajlik”” – árulta el Marjai Gyula.
A BKIK vezető tisztségviselője szerint az elektronikus ügyintézés bevezetésére mindenképpen szükség volt, a törvényt azonban nagyobb előkészítésnek, szélesebb társadalmi vitának kellett volna megelőznie. Emellett bizonyos kontroll-lehetőséget kellett volna a rendszerbe építenie a jogalkotónak, és időt kellett volna hagynia az elektronikus rendszer kiépítésére, valamint arra, hogy használatát elsajátítsák az érintettek.
Forrás: origo vállalkozói negyed
