Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Havi 552 ezer forint bruttó – ha ezt az álomfizetésnek nem is, ám igen tisztességes jövedelemnek számító összeget nem éri el egy gazdasági társaság vezetőjének a keresete jövőre, maga a cég kerülhet veszélybe
Havi 552 ezer forint bruttó – ha ezt az álomfizetésnek nem is, ám igen tisztességes jövedelemnek számító összeget nem éri el egy gazdasági társaság vezetőjének a keresete jövőre, maga a cég kerülhet veszélybe. A 2010-es adócsomag szerint ugyanis a járulékokat legalább az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) bérkimutatásában található summák után kell leróni.
Helyes irány, kérdéses megoldás – ahogy a kormány sok más lépésére, úgy erre a szigorításra is igaz ez a sokat pufogtatott megállapítás. Valamit ugyanis valóban tenni kellene az ellen, hogy milliós jövedelmű vállalkozók csak a minimálbér kétszerese után hajlandók befizetni a járulékokat, és cégük eredményét osztalékágon teszik magukévá – már ha egyáltalán törődnek ezen ügyletek „lepapírozásával”.
Ez a megoldás ugyanakkor vitás esetek tömegét vetíti előre. Hiszen annak, hogy az ÁFSZ ráadásul előző évi kimutatásában mi szerepel, vajmi kevés köze van egy adott vállalkozás jövedelmi viszonyaihoz. Ahogy mondani szokás: az ostor ismét a tisztességeseken csattan, hiszen a sokszor irreális jövedelemelvárás azokat is sújtja, akik eddig becsületesen befizették a járulékokat. Az pedig mindenképpen visszás – ha jogilag nem is támadható, bár még ez sem biztos –, hogy ha nem ér el egy igen magas, központilag meghatározott jövedelmet, az adózó kényszerül magyarázkodásra és egy adóhatósági vizsgálat elviselésére. A bizonyítási teher megfordításától ugyanakkor a kormány éppen azt reméli: könnyebben fennakadnak a rostán a „járulékminimalizálók”.
Az, hogy a legújabb szabály a rendszer bonyolításán túl valóban hozzájárul-e az adómorál javításához, csak évek múltán dőlhet el. Az azonban biztos, hogy a feketegazdaság elleni, évek óta folyó küzdelem egyik legvitatottabb és sokakat hátrányosan érintő fegyverét élesíti a kormány jövőre.
Forrás: Világgazdaság Online
Az év első három hónapjában 7,1 millió vendégéjszakát könyvelhettek el a magyarországi szálláshelyek, amely 14 százalékkal haladta meg a tavalyi negyedéves számokat. A Magyar Turisztikai Ügynökség csütörtöki közleménye szerint az első negyedéves számok alapján rekordév lehet az idei.
Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.
Az éves fogyasztóiár-index áprilisban 0,1 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok 0,3 százalékponttal, az élelmiszerek 0,2 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez, amelyet részben ellensúlyozott az iparcikkek 0,3 százalékpont erejű inflációt csökkentő hatása – állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött pénteki elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
