Beruházás helyett törlesztettek a cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az előző évit csaknem megduplázva, a nem pénzügyi vállalatok 1000 milliárd forintot meghaladó összeggel több hitelt fizettek vissza tavaly, mint amennyit felvettek – közölte a Magyar nemzeti Bank. A jegybank pénzügyi számlákról közzétett adatai alátámasztják a vállalati beruházások visszaesésének tényét.


Pénzügyi tranzakcióik eredményként 766 milliárd forintot könyveltek el a vállalatok azzal, hogy a 350 milliárdnyi megtakarított eszközt a tartozások és kötelezettségek 416 milliárdos lefaragásával tetézték. Az előző évhez képest ez annyiban fordulat, hogy akkor a nettó finanszírozási képesség eredménye 1268 milliárd forint megtakarításból eredt a kötelezettségek 700 milliárd forintos emelkedésével szemben.

Az előző évit csaknem megduplázva, a nem pénzügyi vállalatok 1000 milliárd forintot meghaladó összeggel több hitelt fizettek vissza tavaly, mint amennyit felvettek. A hosszú lejáratú – rendszerint – beruházásra szánt – hitelekből nettó 782 milliárdot törlesztettek és 226 milliárddal kevesebb rövid hitelt vettek fel, mint amennyi lejárt. A vállalati devizahitelekből nettó 859 milliárdot fizettek vissza az előző évi 339 milliárd több mint két és félszeresét.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin rendezvények – Transzferár szabályozás – 2013.04.18. További részletek itt.

A törlesztésekkel a vállalati szektor 2534 milliárd forinttal csökkentette a hosszú lejáratú hitelkihelyezést. Ezek zömmel külföldi hitelek voltak 2584 milliárd forintnak megfelelő értékben. Ugyanakkor 2842 milliárdot fordítottak a vállalatok tőzsdén nem jegyzett részvények vásárlására. Állampapír vásárlásra mindössze 54 milliárd forintot költöttek.

A nem pénzügyi vállalatok nettó adóssága a múlt év végén 33 111 milliárdot, az éves GDP 117 százalékát tette ki. Az 53 642 milliárd összes kötelezettségből azonban 30 456 milliárdot a részvények és üzletrészek, azaz a tulajdonosok részesdése testesített meg, amivel szemben 6502 milliárd forint értékű tulajdonnal maguk a cégek is rendelkeztek. A vállalati hiteladósság állomány 18 456 milliárdon állt a múlt év végén, majdnem kétezer milliárddal alacsonyabban az egy évvel korábbinál. Ezen belül a hosszú lejáratú hitelek egy év alatt 1672 milliárddal 14 601 milliárdra csökkentek. A vállalatok által nyújtott kölcsönök állománya azonban még jobban csökkent, az év végi 4323 milliárdos szint több mint háromezer milliárddal alacsonyabb mint egy évvel korábban volt.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)