Beszámoló közzététele: nem érdemes elmulasztani


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly óta már minden céget büntet az adóhatóság, ha a számviteli beszámoló elektronikus letétbe helyezését és közzétételét elmulasztja. Először az adószámot függeszti fel, de akár a cégbíróság törölheti is a vállalkozást. A május 30-i határidő közeledik.

A számviteli törvény értelmében minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámolóját letétbe helyezni és közzétenni. A vállalkozás elektronikusan, és egyszerre tesz eleget a közzétételi és a letétbe helyezési kötelezettségének, mégpedig azzal, hogy éves beszámolójának (egyszerűsített éves beszámolójának) egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát, az adózott eredmény felhasználásról szóló határozattal, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint a cégtörvényben előírt elektronikus űrlappal együtt elektronikusan megküldi a céginformációs szolgálatnak a kormányzati portálon keresztül.

Ehhez természetesen ügyfélkapus regisztrációra van szükség, tehát akár az adójogi képviselő (könyvelő) akár a cég képviselője csak akkor tudja továbbítani beszámolót, ha rendelkezik ilyennel. Amennyiben a vállalkozás adójogi képviselője teszi közzé a beszámolót, rendelkeznie kell meghatalmazással is. Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja az adóhatóságnak.

A Céginformációs Szolgálat honlapján bárki ingyenesen megismerheti a cégek mérlegét, eredménykimutatását, a kiegészítő mellékletet, könyvvizsgálói jelentést, és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot is. A honlapon a 2009. január 1. után beküldött mérlegadatok tekinthetők meg. Így üzleti partnereinkről ingyenesen információt szerezhetünk.

Határidő: május 30.

Beküldési határidő: éves, (sajátos) egyszerűsített éves beszámolóra kötelezett vállalkozásnál az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül, azaz a 2010-es üzleti évre vonatkozóan 2011. május 30.
Éves konszolidált beszámolóra kötelezett vállalkozásoknál pedig az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül, azaz 2011. június 29.

Mennyibe kerül?

Csak akkor működik az elektronikus közzététel, ha az 3000 forintos közzétételi díjat a cég előzetesen átutalja, és erről az Államkincstár igazolást állít ki. Amennyiben ez az igazolás nem érkezik meg a közzétételt végző könyvelőhöz, nem tudja közzétenni a beszámolót.

Ha a költségtérítést nem fizetik meg, vagy nem a megfelelő összeget fizeti be a vállalkozás, a Céginformációs Szolgálat 30 napon belül értesíti az adóhatóságot, és úgy tekinti, mintha a cég nem tett volna eleget a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek.

Nem érdemes mulasztani

A cégbíróság által megküldött elektronikus űrlapok adatai alapján az adóhatóság ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját.

A NAV beszámoló benyújtására előírt határnapot követő 30 napon belül felszólító levelet küld a kötelezettségük teljesítését elmulasztó cégeknek. A felszólító levélben előírt határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság határozatban kezdeményezi a mulasztó cég adószámának 60 napos felfüggesztését. A felfüggesztés elrendeléséről szóló döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A felfüggesztés tényét a NAV honlapján hirdetményben teszi közzé, ez tartalmazza a határozott időtartam kezdő és záró időpontját is. Nem érdemes idáig eljutni, hiszen a felfüggesztés alatt a cég a közösségi adószámát sem használhatja, és az áfa területén is vannak jogkövetkezmények, sem levonni, sem visszaigényelni nem tudja az áfát.

Amennyiben a felfüggesztés ideje alatt sem teljesíti az adózó közzétételi kötelezettségét, az adóhatóság elektronikus úton kezdeményezi a cég megszüntetését a cégbíróságnál.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.