Biztosítási adó: ugrás a sötétbe


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem igazán lehet megmondani, hogy a biztosítási adó januári bevezetése miként hat majd a piacra; az valószínű, hogy a tavaly bevezetett baleseti adó példáját nem lehet általánosítani – mondták el az Adó Online-nak a Magyar Biztosítók Szövetségénél (Mabisz). Ha az új adó csökkenti a biztosítások számát, akkor a biztosítókon kívül az állam is rosszul járhat.


Az Országgyűlés július 9-én fogadta el a biztosítási adó bevezetéséről szóló, jövő január 1-jétől hatályos törvényjavaslatot, amellyel két közterhet váltottak ki: a biztosítókat terhelő különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az új teher – amelynek alanya a biztosító, az abból származó bevétel pedig a központi költségvetést illeti meg – nem terheli az élet-, valamint a betegségbiztosításokat.

Az új adó elfogadása után a Mabisz állásfoglalást adott ki, amelyben közölték, hogy a jövő évtől bevezetendő biztosítási adót súlyos teherként értékelik a szektor számára – különösen, mivel a piac már évek óta folyamatosan szűkül. A szövetség emellett kifejtette, különösen fontosnak tartja, hogy a biztosítások elterjedtsége – penetrációja – ne csökkenjen.

„A biztosítási termékek annyira szerteágazóak, hogy azt nem igazán lehet megmondani, mekkora díj lehet az a lélektani értékhatár, amely mellett már nem kötnének az ügyfelek biztosítást” – mondta el az Adó Online-nak Gilyén Ágnes, a Mabisz kommunikációs főosztályvezetője. Azt nem lehet megjósolni, hogy ha az adóemelés a biztosítási díjak növekedését hozná, akkor jelentősen visszaesne-e a biztosítási szerződések száma.

Az idén bevezetett baleseti adóból esetleg lehetne arra következtetni, hogy mi történne egy hasonló adó bevezetésekor a most érintett biztosítások esetében. Az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a 30 százalékos baleseti adó végül nem hozta a díjak jelentős emelkedését. Sok esetben az ügyfelek találtak olyan alacsony áru új biztosítást, amelynek árcsökkenése fedezte a 30 százalékos adóemelkedést, így sokaknak gyakorlatilag nem emelkedett a kötelezőjük ára.

A most elfogadott adó esetében azonban nem biztos, hogy ugyanilyen eredményt várhatunk. A kgfb-nél ugyanis az autósoknak kötelező megkötniük valakivel a szerződést, míg a casco- vagyon- és balesetbiztosításoknál ez csak egy lehetőség. Emellett a kötelező biztosítás baleseti adójánál az ügyfél az adóalany, tehát ő fizeti be a 30 százalékot, míg a januártól kirótt biztosítási adónál a biztosítótársaságok adóznak. Ez ezért fontos, mert a szerződések egyoldalúan nem módosíthatók, így csak az új szerződések megkötésekor lehet azokon változtatni, amely végül azzal a rizikóval járhat, hogy az ügyfelek magasabb áron nem kötne újra szerződést.

Végül vagy nő a verseny a biztosítók jelentős költségnövekedésével, vagy tovább szűkül a piac a szerződések felmondásával – mindkét esetben a biztosítók járnak rosszul. Utóbbiban viszont az állam tervei sem teljesülnek, hiszen forgalmi típusú adó esetében a forgalom csökkenésével az adóbevétel is alacsonyabb lesz.

A most bevezetett biztosítási adótól a kormány 55-60 milliárd forintot vár, amely a biztosítási szektor számára jelentős adóterhelés-növekedést jelent az idei évhez képest. 2012-ben ugyanis a biztosítókat terhelő 36 milliárdos különadót és a 4,8 milliárdos tűzvédelmi hozzájárulást fizettették meg velük. Ehhez idén még (áttételesen) hozzáadódott a 27 milliárd forintos baleseti adó is, amely jövőre vélhetően hasonló szinten alakul majd.

A Mabisz mindemellett néhány eredményt is elkönyvelhet. A kormánnyal folytatott tárgyalások során az eredeti jogszabály-tervezethez képest történt néhány, számukra is kedvező módosítás. Egyrészt a mezőgazdasági biztosítások mentesülhetnek a biztosítási adó alól, így nem „vész el” a mezőgazdasági biztosítások frissen bevezetett állami támogatása.

Másrészt a tavaly bevezetett baleseti adó fenntartása jelentős kényelmetlenséget előz meg a biztosítók (és közel 4 millió autós) számára. Ha ugyanis ez is bekerült volna a biztosítási adó körébe, akkor az jelentős zavart okozott volna a piacon. A költségesen kiépített informatikai rendszereket át kellett volna szabniuk, és a kötelező biztosításokat töredékidőszakra is át kellett volna alakítani. A Mabisz számára kedvező döntés mellett talán az is szólhatott, hogy az éppen csak bevezetett baleseti adó átalakítása az adóhatóság számára is jelentős terheket jelentett volna, ahol hasonló költséges informatikai rendszereket telepítettek az utóbbi időszakban – mondta Gilyén Ágnes.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Szomszédainknál erősít a piacvezető magyar HR-szolgáltató: felveszi a Prohuman nevet a szerb leánycég

Prohuman néven folytatja tevékenységét Szerbiában a CityScope HR-szolgáltató, amely tavaly került az immár 7 országban működő magyar tulajdonú cégcsoport irányítása alá. Tovább erősödik a Prohuman Szlovéniában is, ahol a két évtizedes szakmai tapasztalattal bíró Slavica Jerebet nevezték ki az ügyvezető igazgatói posztra. A 20 éves, több mint ezer ügyfelet kiszolgáló és mintegy 25 ezer embernek munkát adó Prohuman Group nem titkolt célja, hogy a hazai piacvezető és meghatározó régiós szerep után egész Kelet-Közép-Európa első számú HR-szolgáltatójává váljon.

2024. július 1.

Pénzt és energiát takarítunk meg a korszerűsítéssel – indul az Otthonfelújítási program

A hazai lakóépületek legalább 80 százaléka 1990 előtt épült, a lakásállomány nagyjából 40 százaléka pedig energetikai szempontból rossz kategóriába sorolható, így a lakóingatlanok energiahatékonyságának javítása kiemelt fontosságú – hangsúlyozták az MBH Bank szakértői az Otthonfelújítási program indulása kapcsán tartott sajtótájékoztatón.

2024. július 1.

Rekordévet zárt a Ganz 2023-ban

Több mint másfélszeresére, 71,55 millió euróra nőtt a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. árbevétele 2023-ban. A 2020-ban történő reorganizációt követően a magyar nehézgépgyártó vállalat egy sor energiahatékonysági és gyártástechnológiai fejlesztést indított el, amelynek köszönhetően a társaság új fejlődési pályára állt. A vállalat nemcsak hazai terepen teljesített jól, árbevételének fele az európai piacról származott 2023-ban.