Brexit: a brit kormány elfogadta a halasztást, nincs többség az előrehozott választáshoz

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

London elfogadta hétfőn a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztásáról hozott uniós döntést. Ezzel biztossá és hivatalossá vált, hogy az Egyesült Királyság nem lép ki az Európai Unióból október 31-én, vagyis csütörtökön, a Brexit eddigi határnapján.

Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök nem sokkal az erről szóló értesítés elküldése után ismét kezdeményezte az előrehozott választások kiírását a londoni alsóházban, de a hétfő esti szavazáson sem gyűlt össze az indítvány támogatásához szükséges, törvényben előírt kétharmados többség. Johnson jelezte, hogy kedden ismét előterjeszti a kezdeményezést.

Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöke hétfőn jelentette be, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a Brexit halasztását kezdeményező brit indítványt.

A halasztás 2020. január 31-ig terjedhet. A határidő ugyanakkor rugalmas: ha London valamelyik köztes hónapban ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodást, annak a hónapnak a végén – vagyis november 30-án vagy december 31-én – is megszűnhet a brit EU-tagság.

Tusknak írt, a Downing Street által hétfő este ismertetett levelében Johnson hangsúlyozza: a brit kormányra „akarata ellenére ráerőltetett törvény” alapján nincs más lehetősége, mint az, hogy formálisan beleegyezzen a Brexit halasztásáról szóló uniós döntésbe.

Johnson ezzel arra az ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvényre utalt, amely előírta, hogy ha a parlament október 19-ig nem fogadja el a Brexit-megállapodást és a megállapodás nélküli Brexitre sem ad felhatalmazást, a brit kormányfőnek kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés halasztását 2020. január 31-ig.

Mivel aznapig egyik feltétel sem teljesült, Johnson a törvény alapján 19-én éjjel levélben értesítette Donald Tuskot arról, hogy London a Brexit halasztását kéri.

Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejti, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.

Ugyanezt megismételte a halasztási döntés elfogadásáról Tusknak küldött – ezúttal aláírt – hétfő esti levelében is. A brit kormányfő azt írta: meggyőződése, hogy a brit EU-tagság „e nem kívánt” meghosszabbítása károsítja a brit demokráciát és az Európai Unióhoz fűződő kétoldalú viszonyt is.

Hozzátette: attól tart, hogy a mostani brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása.

Boris Johnson közölte, hogy emiatt kezdeményezi az előrehozott választások kiírását decemberre, egy olyan új parlament megválasztása végett, amely képes a brit alkotmányos normáknak megfelelően rendezni ezt a kérdést.

Johnson hétfő este be is terjesztette az alsóház elé azt az indítványt, amelyben a kormány előrehozott választás kiírását indítványozza december 12-re.

A következő választás a parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra – a jelenlegi létszám alapján 434 voksra – lett volna szükség az alsóházban.

A hétfő esti szavazáson azonban 293-an voksoltak a kormányfő indítványára.

Johnson most kezdeményezte harmadszor az előrehozott választások kiírását annak a törvénynek az elfogadása óta, amelynek alapján kérnie kellett az EU-tól a Brexit halasztását, de egyszer sem volt meg a kétharmados többség.

A kormányfő a hétfő esti voksolás után bejelentette, hogy kedden ismét beterjeszti az előrehozott választást kezdeményező indítványát, ezúttal élve azzal a jogi kiskapuval, amely lehetővé teszi, hogy a rögzített idejű parlamenti mandátumról szóló jogszabályt felül lehet írni egy egysoros, a választások kiírásáról intézkedő, egyszerű többséghez kötött külön törvényjavaslattal.

A kormány szempontjából ennek a módszernek az a hátránya, hogy nem parlamenti határozatról, hanem törvényjavaslatról van szó, amelyhez az ellenzék a kormánynak nem tetsző módosításokat is beterjeszthet, és mivel a Konzervatív Pártnak nincs önálló többsége, ezeket a módosításokat az ellenzék el is fogadtathatja.

A Skót Nemzeti Párt (SNP) és a Liberális Demokraták alsóházi frakciója mindazonáltal jelezte, hogy nem zárkózik el Johnson indítványától, de azt szeretné, hogy a választást három nappal korábbra, december 9-re írják ki.

Ebben az esetben a parlamentet a választási törvény alapján már pénteken fel kellene oszlatni, és így nem maradna idő a kormány számára a Brexit-megállapodás ratifikálására.

Az ellenzék egyöntetű követelése az, hogy az előrehozott választások előtt a kormány már ne kezdeményezze az EU-val elért Brexit-megállapodás ratifikációját.

Az Európai Tanács elnökéhez a Brexit halasztásának elfogadásáról írt hétfői levelében Johnson felszólítja az EU-ban maradó 27 tagországot arra, hogy ha a brit parlament elveti az előrehozott választásokat, akkor tegyék egyértelművé, hogy nincs lehetőség a Brexit még további halasztására a január 31-i új határidőn túl.

A brit miniszterelnök szerint ugyanis ezzel elkerülhető lenne, hogy a parlament egyszerűen újból és újból meghosszabbítgassa a brit EU-tagságot.

Johnson a választásról tartott hétfői esti voksolás után úgy fogalmazott, hogy a parlament túszként tartja fogva az országot, és ezt a helyzetet nem lehet tovább fenntartani.

(MTI)

---