Brexit: London nem hosszabbítaná meg az átmeneti időszakot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egybehangzó keddi brit sajtóértesülések szerint London törvényben tiltaná meg a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után tervezett átmeneti időszak meghosszabbítását.

Boris Johnson miniszterelnök hivatalának név nélkül idézett egyik tisztviselője szerint a Brexit-megállapodás ratifikálásának törvénytervezetében a konzervatív párti kormány kötelező jogi erővel tiltaná meg saját magának és a parlamentnek az átmeneti időszak bármennyi időre szóló meghosszabbítását.

A Downing Street illetékese hangsúlyozta, hogy ez a kötelezettségvállalás a Konzervatív Párt választási programjában is szerepelt.

Az Egyesült Királyság a jelenlegi tervek alapján január 31-én lép ki az Európai Unióból.

A kilépés után kezdődő átmeneti időszak – amely csak akkor lép életbe, ha a londoni parlament a Brexit napjáig ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást – 2020. december 31-ig tartana, és ennek időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben az Európai Unióval fennálló kétoldalú viszonyrendszerben.

Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy a brit kormány és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.

A Brexit-megállapodásban szerepel is olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre. Az első hosszabbításról 2020. június végéig kellene dönteni.

A Downing Street kedden idézett illetékese szerint azonban a Brexit-megállapodás ratifikálásáról szóló törvényjavaslatból – amely várhatóan pénteken kerül a múlt csütörtökön jelentős konzervatív többséggel újjáválasztott alsóház elé – a kormány a maga részéről kiveszi ezt a lehetőséget, és jogilag kötelező erővel tiltaná meg az átmeneti időszak meghosszabbítását a 2020. december 31-i jelenlegi lejárati időponton túl.

Számos elemzői vélemény szerint ha addig nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az Európai Unióval, és ha az átmeneti időszakot ennek ellenére nem hosszabbítják meg, annak ugyanolyan hatása lenne a brit gazdaságra, mintha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül, rendezetlen módon lépne ki az EU-ból.

Ebben az esetben ugyanis a jövő év végén a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lépne életbe a kétoldalú kereskedelemben, és vámok jelennének meg az Egyesült Királyság és az EU jelenleg akadálytalan kereskedelmében.

Boris Johnson miniszterelnök azonban a múlt heti parlamenti választás előtti utolsó televíziós vitában kijelentette: az Egyesült Királyság a teljes szabályozási és jogi harmonizáció állapotában kezd hozzá a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokhoz az EU-val, így megvan a lehetőség a zéró vámtételeket és kvótamentességet tartalmazó kétoldalú egyezmény elérésére az átmeneti időszakon belül.

Jórészt ugyanerre a megállapításra jutott az Institute for Government (IfG) nevű, a kormányzati tevékenység elemzésére szakosodott független londoni gazdasági tanácsadó és kutatóműhely kedden ismertetett tanulmányában.

Az elemzés szerint nem esélytelen a szabadkereskedelmi megállapodás elérése az EU-val 2020 végéig, de ha a brit kormány mindenképpen ebben az időszakban akar ilyen egyezményre jutni az unióval, a megállapodás nagy valószínűséggel csak „szűkös kiterjedésű és sekélyes” lehet.

Az IfG szakértői szerint egy ilyen egyezmény néhány alapszintű szabályozást tartalmazna: a fizikai áruforgalomban kizárhatná a vámokat és a mennyiségi kvótákat, intézkedhetne az áruk harmonizált származásigazolási szabályozásáról, de nem terjedne ki például a szolgáltatásokra.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

OC: a családi házak eladása volt a legnehezebb

Idén az első negyedévben a használt családi házak eladása volt a legnehezebb: ezek az ingatlanok országos átlagban 185 napig voltak a piacon, ami az előző negyedév átlagához képest 30 nappal hosszabb idő – közölte az Otthon Centrum

2024. május 10.

Növekszik a kínai vállalkozások jelenléte Magyarországon.

Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.