Csökkent az építőipari termelés volumene, az ipari termelés összességében nőtt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2022 decemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 1,1 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 12,7 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 3,7 százalékkal kisebb volt a novemberinél – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ugyanakkor 2022-ben az előző évhez képest az ipari termelés 5,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbi, 9,5 százalékos növekedést követően. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül a feldolgozóipar kibocsátása 5,8, az energiaiparé 1,2, a csekély súlyú bányászaté 9,0 százalékkal nőtt 2021-hez viszonyítva.

2022 decemberében az előző év azonos hónapjához képest az építményfőcsoportok termelése közül az épületeké 1,1 százalékkal nagyobb, az egyéb építményeké 12,7 százalékkal kisebb volt.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 2,2, az egyéb építmények építésében 16,3 százalékkal csökkent a termelés. A speciális szaképítés termelése 0,7 százalékkal bővült.

A megkötött új szerződések volumene 35,9 százalékkal esett vissza a 2021. decemberi, magas bázishoz képest, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 4,5, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 59,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

Az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene 1,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 13,9 százalékkal nőtt, az egyéb építményekre vonatkozóké 10,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.

2022 egészében az előző évhez képest az építőipari termelés összességében 3,0  százalékkal bővült, ezen belül az épületek építésének volumene 6,3 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 1,4 százalékkal csökkent. 2022-ben 3,1 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, ezen belül az épületek építésére kötöttek volumene 10,3 százalékkal magasabb, az egyéb építményekre kötötteké 17,3 százalékkal alacsonyabb volt.

2022. negyedik negyedévben az építőipar termelői árai 26,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az építőipar ágazatain belül az épületek építésében és a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben hasonló mértékben – 27,6 és 27,5 százalékkal -, az egyéb építmények építése vonatkozásában 22,6 százalékkal nőttek az árak a 2021.  negyedik negyedévihez mérten. Az áremelkedést elsősorban a költségek növekedése, különösen egyes építőanyagok jelentős drágulása okozta.

Az építőipar 2022. negyedik negyedévi termelői árai 4,6 százalékkal magasabbak voltak az előző negyedévinél.

2022-ben az előző évhez képest az ipari termelés 5,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbi, 9,5 százalékos növekedést követően. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül a feldolgozóipar kibocsátása 5,8, az energiaiparé 1,2, a csekély súlyú bányászaté 9,0 százalékkal nőtt 2021-hez viszonyítva.

A feldolgozóiparban folyó áron mintegy 52 ezermilliárd forint termelési értéket állítottak elő 2022-ben. A termelés volumene az év minden hónapjában meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül négyben csökkent a termelés, a többiben 0,7 és 36 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 14,6 százalékkal bővült, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 9,0, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásáé 6,6 százalékkal nőtt.

Az ipari export 8,0 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál (2021-ben 8,9 százalékos volumennövekedést mért a KSH). A teljes ipari értékesítés 59, a feldolgozóipari értékesítés 71 százaléka származott külpiaci eladásokból. A feldolgozóipari export 8,4 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a 30 százalékos súlyt képviselő járműgyártásban 15,5 százalékkal bővült a kivitel volumene. A második legnagyobb, 14 százalékos részarányú számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártás exportja 8,5 százalékkal nőtt. A leginkább, 40 százalékkal a villamos berendezés gyártásának kivitele bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 3,6, ezen belül a feldolgozóiparé 0,3 százalékkal nőtt. A feldolgozóipar hazai értékesítésének legnagyobb részét, 24 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának belföldi eladásai 1,2 százalékkal meghaladták az előző év szintjét. A második legnagyobb (17 százalékos) súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás belföldi eladásai 2022-ben 3,8 százalékkal csökkentek.
Az ipari termelés Dél-Dunántúlon (0,6 százalékkal) és Észak Alföldön csökkent (1,1 százalékkal). A többi régióban 2,0 és 14,2 százalék közötti volumennövekedést mértünk, a legnagyobbat Pest régióban.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).