Csökkentek a reálkeresetek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bruttó átlagkeresetek 3,9, a családi kedvezmény nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,1 százalékkal nőttek áprilisban éves szinten. Az 5,7 százalékos infláció mellett mindez reálkereset-csökkenést jelent. A közszféra dolgozóinak 57 százaléka kapott valamennyi bérkompenzációt.


A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,9, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,1 százalékkal nőttek éves összevetésben – közölte friss adatként a KSH. Áprilisban a hivatal 5,7 százalékos inflációt mért, így a családi kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 4,6 százalékkal csökkent egy év alatt.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 400 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 230 500, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 195 600 forint volt. Az átlagkeresetek a versenyszférában 6,4 százalékkal nőttek, a költségvetés területén 2,3 százalékkal csökkentek egy év alatt; utóbbi adatot érdemben befolyásolta, hogy a teljes munkaidős közfoglalkoztatottak száma 2012 első négy hónapjában több mint négy és félszeresére (átlagosan 51,5 ezer főre) nőtt.

Az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 141 900 ezer forint volt (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 900, a szellemi foglalkozásúaké 186 400), ami 1,1 százalékos éves növekedést jelent.

Az év első négy hónapjában a költségvetési szférában a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 57 százaléka átlagosan, havi 10 500 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációt kapott – olvasható a KSH jelentésében.

További részleteket itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 8.

Az egészségügyi szektor növekedésére számít a DLA Piper

Az egészségügyi szektor döntéshozóinak 95 százaléka a bevételek növekedésére számít 2024-re vonatkozóan, ugyanakkor olyan, más ágazatokban domináns trendek, mint az ESG és az AI egyelőre nem szerepelnek a prioritási listák élén – derül ki a DLA Piper által publikált globális riportból. A DLA Piper Hungary szakértői jogi és pénzügyi szempontból azonosították az egészségipar fejlődésének mozgatórugóit, valamint aktuális kihívásait a Life Sciences Index 2024 felmérés alapján.

2024. július 8.

Sokkal nagyobb inflációt érzékelnek a fiatalok, mint amit a KSH mér

Továbbra is a ténylegesnél jóval magasabb inflációt érzékelnek a fiatalok a K&H ifjúsági index szerint. A második negyedévben átlagosan 18 százalékos drágulásról számoltak be, ami nem mutat jelentős változást az első negyedéves felmérésben szereplő 19 százalékos átlaghoz képest, ugyanakkor jóval meghaladja a hivatalos statisztikákban szereplő májusi 4 százalékos áremelkedést.