Az adószám felfüggesztése és az áfa


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áfa-levonási jog és az áfa-visszaigénylés, valamint az adószám felfüggesztés kapcsolatát vizsgálja a 2009/15. Adózási kérdés konkrét példákkal alátámasztva.

A felfüggesztés kimenetele

Az adószám felfüggesztésének két különböző kimenetele következhet be:
1. Az adóhatóság az adószám-felfüggesztés megszüntetéséről határozatot hoz, és az jogerőssé válik.
Az adózó az adószám alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően, a felfüggesztés megszüntetése iránt kérelmet terjeszthet elő. Ha az adóhatóság a kérelem alapján megállapítja, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt, a felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli, más esetben a kérelmet elutasítja. A felfüggesztést az adóhatóság határozattal hivatalból is megszüntetheti, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt.
A felfüggesztéséről szóló határozat elleni fellebbezést annak közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést az ügy összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről 15 napon belül dönt és az ügy iratait haladéktalanul visszaküldi az adóhatóságnak.

2. Az adóhatóság az adózó adószámát törli és törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez az adózó megszüntetése érdekében. Erre akkor kerül sor, ha az adóhatóság a felfüggesztés megszüntetéséről nem hoz határozatot, mert a szabálytalanság megszüntetésére nem került sor és a törvényben előírt feltételek teljesülnek.

Áfa-levonási tilalom

Az adószám felfüggesztési eljárásnak egyik lényeges szankciója, hogy az eljárás időszakában az előzetesen felszámított általános forgalmi adót az adózó nem vonhatja le a bevallásában (áfa-törvény 137.§). A levonási tiltás akkor kezdődik, amikor az adószám felfüggesztésére vonatkozó határozat jogerőre emelkedik. A levonási tiltás befejeződik:

  • ha a felfüggesztést az adóhatóság megszünteti, akkor ennek a határozatnak a jogerőre emelkedését megelőző nappal, (A jogerőre emelkedés napjától a következő áfa-bevallásban minden addig le nem vont áfa és áfa-követelés szerepeltethető.)
  • ha az adóhatóság az adószámot törli, akkor az adózó soha többet nem élhet levonási jogával. A törvény úgy fogalmaz, hogy az adóalany adólevonási joga elenyészik.

A levonási jog gyakorlása az áfa-bevallás benyújtásával történik, tehát ha a benyújtás időpontja az előzőekben leírt időtartam alatt következik be, akkor a bevallás nem tartalmazhat levonható adót. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korábbi időszakokról áthozott áfa-követelés sem szerepelhet a bevallásban.

Áfa-visszaigénylés szünetelése

Az adószám felfüggesztési eljáráshoz köthető másik szankció az áfa-visszaigénylés szünetelése az eljárás ideje alatt, melyet az adózás rendjéről szóló törvény 24/A.§-ának (6) bekezdése szabályoz.

  • Az adószám jogerős felfüggesztése és a felfüggesztés jogerős megszüntetése közötti időszakra vonatkozóan soha nem lehet áfa-visszaigénylést kezdeményezni. Utólag sem.
  • Az adószám jogerős felfüggesztési időpontját megelőző időszakra vonatkozó áfa-visszaigénylés az eljárás időszaka alatt nem teljesíthető, de azt követően, amennyiben az adózó adószámát nem törlik az eljárás végén, a visszaigénylést teljesítik.
  • Ha az adószám jogerős felfüggesztésének időszaka úgy zárul, hogy az eljárást nem szüntetik meg és az adószámot törlik, akkor az eljárás időszaka előtt keletkezett adó-visszaigénylést soha nem teljesítik, és a továbbiakban nem is keletkezhet visszaigényelhető áfa.
Felfüggesztési okok – kézbesítés

Emlékeztetőül az adószám felfüggesztésére okot adó tényállások röviden:

  • APEH irat kézbesíthetetlensége két alkalommal;
  • az adózó nem található a székhelyén;
  • az adózó képviselője (vezető tisztségviselője) nincs bejelentve az adóhatósághoz;
  • az adózónak nincs képviselője, vagy a bejelentett személy nem valós és nem található;
  • a 60 napos üzletbezárást vagy tevékenység-felfüggesztést másodszor rendelik el;
  • bevallási és adó-befizetési kötelezettségek 365 napos késedelme;
  • a beszámoló közzétételének, letétbe helyezésének, ezek eljárási díja befizetésének elmulasztása.

Érdekes kérdés, hogy a mai internetes világban az adóhatóság hogyan határozza meg az iratok kézbesítésére vonatkozó eljárási rendjét. Hivatalos iratként azokat az iratokat kell kézbesíteni, amelyek kézbesítésének megtörténtéről, illetve a kézbesítés megkísérléséről és annak időpontjáról az adóhatóságnak tudomást kell szereznie, mivel a kézbesítéshez jogkövetkezmények fűződnek (pl. felszólítás, nyilatkozattételre felhívás, hiánypótlásra felhívás, idézés, jegyzőkönyv, határozat), illetve amely a jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál.
A hivatalos irat a címzett vagy meghatalmazottja részére kézbesíthető. Az átvétel elismerése előtt a személyazonosságot, illetve átvételi jogosultságot a kézbesítő előtt igazolni kell.
A jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéb szervezet részére címzett postai küldemény átvételére a szervezet azon vezetője, vezető tisztségviselője (a továbbiakban együtt: vezető) jogosult, aki képviseleti jogosultságát – megfelelő okiratokkal – igazolni tudja. A szervezet vezetője mellett egyéb jogosult átvevőnek minősül a szervezet székhelyén vagy telephelyén tartózkodó olyan személy, aki az átvétel tényét aláírásával és cégbélyegző használatával tudja igazolni.
Természetes személy címzett esetén a hivatalos iratok átvételére a címzetten kívül, a küldemények átvételére meghatalmazott személy és a helyettes átvevő jogosult. Helyettes átvevő az olyan átvételre jogosult személy, aki a címzett küldeményeit meghatalmazás nélkül átveheti és jogai megegyeznek a címzettéivel.

Kovácsné Álmosdy Judit cikke az Adóparadicsom magazin 2009/6. számában jelent meg

Az Áfa törvény szerint, ha az adóalany adószámát felfüggesztik, akkor az adólevonási jogát a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően nem gyakorolhatja. Tekintve, hogy a levonási jogot a bevallás benyújtásával lehet gyakorolni, így azokban az adómegállapítási időszakokban, amelyeknek a bevallását a felfüggesztés időtartama alatt nyújtja be az adózó, a bevallásába egyáltalán nem állíthat be levonható adót.

Például havi bevalló esetén, ha az adószám felfüggesztését elrendelő határozat november 5-én emelkedett jogerőre, és a felfüggesztés jogerős megszüntetésére december 21-én került sor, akkor sem az október hónapról november 5-ét követően (pl. november 10-én) beadott, sem a november hónapról a december 20-ai határidőig beadott bevallásában nem szerepeltethet levonható adót. Ez azt jelenti, hogy ezekben a bevallásokban nemcsak az október, illetve novemberi időszakban keletkezett levonási jogát, hanem az elévülési időn belül (pl. márciusban) keletkezett, azonban korábban még nem gyakorolt (korábbi bevallásban nem szerepeltetett) levonási jogát sem gyakorolhatja. Mivel a levonási jog gyakorlásának minősül az is, ha a korábbi adómegállapítási időszakban keletkezett, és onnan csökkentő tételként áthozott tétellel csökkenti a fizetendő adóját, ezért a fenti példa szerinti bevallásokban, korábbi (mondjuk szeptemberi) időszakról áthozott csökkentő tételt sem szerepeltethet.

Amennyiben az adószám felfüggesztését úgy szüntetik meg, hogy az adószámot nem törlik, akkor a megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjától az adóalany adólevonási jogát ismét gyakorolhatja. Az előző példa szerinti esetben így, az adóalany a december hónapról pl. január 10-én beadott bevallásában, függetlenül attól, hogy ennek az adómegállapítási időszaknak egy részében (december 21-ig) az adószáma felfüggesztés alatt állt, az ezen adómegállapítási időszakban keletkezett levonható adóját, illetve az október és november hónapban keletkezett levonható adóját (ha van ilyen), valamint a szeptemberi időszakról áthozott csökkentő tételt is szerepeltetheti.

Ha az adószámot törlik, a levonási jog – amelyet a felfüggesztés ideje alatt nem lehetett gyakorolni – a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik, azaz többé már nem is gyakorolható. Ilyen esetben tehát – az előző példánál maradva – ha az adószám felfüggesztése december 21-én az adószám jogerős törlésével szűnik meg, akkor az adóalany októberi, novemberi és decemberi adómegállapítási időszakaiban keletkezett adólevonási joga is elenyészik.

Visszaigénylés
Az áfa-törvény a visszaigénylésre – a korábbi szabályozástól eltérően – a felfüggesztett adószámú adóalanyokra nem tartalmaz speciális rendelkezést. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adóhatóság az adózónak a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését megelőző időszakra vonatkozó adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, illetve költségvetési támogatás iránti kérelmét kizárólag a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti.

Így, ha az adószám jogerős felfüggesztését megelőző adóbevallási időszakról még a felfüggesztés jogerőre emelkedése előtt beadják a visszaigényelhető adót tartalmazó bevallást, azonban adószám jogerős felfüggesztésére még a visszaigénylés teljesítését megelőzően sor kerül, úgy arra már csak a felfüggesztés jogerős megszüntetését követően kerülhet sor.

A példa szerinti esetben az októberi adóbevallási időszakáról november 2-án beadott bevallásban szerepeltethető ugyan visszaigényelhető adó, mivel azonban az adószámot november 5-én jogerősen felfüggesztik, így ezt a visszaigénylési kérelmet az adóhatóság csak a felfüggesztés jogerős megszüntetését követően teljesítheti. Ha a jogerős felfüggesztést követően az adószámot törlik, a visszaigénylési kérelmet az adóhatóság egyáltalán nem teljesíti.

Az adószám jogerős felfüggesztése és a felfüggesztés jogerős megszüntetése közötti időszakra az adóalany sem a felfüggesztés ideje alatt, sem azt követően nem alapíthat adó-visszaigénylést. Az előző példánál maradva, mivel az adóalany a novemberi adómegállapítási időszakáról beadott, illetve októberi adómegállapítási időszakáról az adószám jogerős felfüggesztését követően (pl. november 10-én) beadott bevallásában – a fentiek alapján – levonható adót, illetve előző időszakról áthozott csökkentő tételt nem szerepeltethet, így visszaigényelhető adó szerepeltetése ezekben az időszakokban fel sem merül. A decemberi adóbevallási időszakáról beadott bevallásban, mivel az adószám felfüggesztése, a bevallás beadásának időpontjában már jogerősen megszűnt (feltéve, hogy az adószámot nem törölték), levonható adót, illetve előző időszakról áthozott csökkentő tételt már szerepeltethet ugyan, de visszaigényelhető adó ebben a bevallásban még nem szerepeltethető. Természetesen, ha az adószámot december 21-én törlik, az említett időszakokra vonatkozóan visszaigénylés lehetősége megszűnik.

Amennyiben azonban az adószám felfüggesztését törlése nélkül szüntetik meg, és az adóalany a felfüggesztés időszakában keletkezett levonható adóját a soron következő adómegállapítási időszakra viszi tovább, az átvitt negatívum visszaigénylésére a soron következő adómegállapítási időszakról beadott bevallásában – a megfelelő feltételek teljesülése esetén – lehetősége lesz. Ilyenkor ugyanis a visszaigénylést már nem a felfüggesztéssel érintett időszakra, hanem az azt követő adómegállapítási időszakra alapítják. Példánkban tehát a decemberi adómegállapítási időszakról beadott bevallásban levonható adó igen, azonban visszaigényelhető adó még nem szerepeltethető. Amennyiben azonban a levonható adóból a fizetendő adó csökkentését követően fennmaradó részt az adóalany átviszi a januári adóbevallási időszakra, a januárról beadott adóbevallásban szereplő negatívum már visszaigényelhető, függetlenül attól, hogy annak esetleg olyan levonható adó is a részét képezi, amelyet az adóalany az előzőek szerint göngyölített.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.