Csütörtöktől megszűnnek a roamingdíjak az EU-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Június 15-től megszűnnek a roamingdíjak az Európai Unióban, így a távközlési cégeknek belföldi díjakért kell mobilszolgáltatást biztosítaniuk az unión belül időszakosan külföldre utazók számára.


Mindez azt jelenti, hogy az EU-n belül felárak nélkül, a hazai díjszabás szerint lehet mobiltelefonról hívást kezdeményezni és fogadni, SMS-t írni és internetezni.

Az új feltételek érvényesek az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában is. Az EU-roaming ugyanakkor nem terjed ki az unión kívüli európai államokra, így például Svájcra, vagy a szomszédos országok közül Szerbiára és Ukrajnára. Nem vonatkozik a roaming a magyarországi hálózatról külföldi számra indított hívásokra sem, ez utóbbi nemzetközi hívásnak számít.

A változtatás a külföldre utazó turistákat, az időszakosan külföldön dolgozókat és tanulókat, illetve a határ menti ingázókat is érinti, és egyaránt vonatkozik az előre fizetős kártyákra és a havidíjas előfizetésekre.

Ha viszont valaki állandó jelleggel használja egy másik uniós országban a SIM kártyáját, akkor a mobilszolgáltatók – a méltányos használat elve alapján – eseti díjat számíthatnak fel. A roamingcélú adatforgalomban pedig korlátot állíthatnak fel a szolgáltatók a korlátlan belföldi adatkeretet tartalmazó csomagok esetén.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) múlt heti közleményében hangsúlyozta, hogy kiemelten ellenőrzik a szolgáltatók roaming-díjszabási gyakorlatát, a hatóság eddigi tapasztalatai szerint azonban a szolgáltatók betartották a roamingdíjak csökkentésére vonatkozó előírásokat. 

Hozzátették, hogy a barangolási díjak csökkentése évek óta fokozatosan ment végbe az unióban, a roamingdíjak eltörlése ennek a folyamatnak lesz az utolsó lépése. Az NMHH adatai alapján az elmúlt három évben a 14 év feletti lakosság mintegy 30 százalékát (csaknem 2,4 millió embert) érintette a roamingszabály, ennyien utaztak külföldre Magyarországról, de többségük – vélhetően a magasabb költségek miatt – nem használta a mobiltelefonját.

A Magyar Telekom korábban jelezte, hogy az elmúlt években számos, a roaming használatot elősegítő kedvezményes ajánlat hatására folyamatosan nőtt ügyfeleik roaming hang- és adatforgalma – a tavaly nyári adatok szerint egy év alatt a hatszorosára -, és a társaság arra számít, hogy június 15. után tovább emelkedik a forgalom. Hozzátették, hogy az előfizetők a legtöbb roaming forgalmat Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban és Horvátországban bonyolították a korábbi években. 

 

A Vodafone az MTI megkeresésére azt közölte, hogy a társaság egyes EU-csomagjaival már eddig is többletdíj nélkül lehetett az uniós tagállamokban, továbbá Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában, Svájcban és Törökországban telefonálni és mobilnetezni. Az érintett csomagok használatával a magyarországi előfizetőik adatforgalma 2015 áprilisától 2017 márciusáig meghaladta a 300 millió megabájtot, beszélgetésük megközelítette a 150 millió percet, így az EU által szabályozott tarifákhoz képest több mint 20 milliárd forintot spórolhattak meg.

A Telenornál a roamingszabályok módosulása miatt a mobilhasználati szokások terén komoly változásokkal számolnak. A társaság várakozásai szerint a hang- és SMS-forgalom kevésbé fog emelkedni, de az adathasználat jelentős mértékben növekedhet – írták az MTI-nek küldött válaszukban. Hozzátették, hogy mindez a kártyás ügyfeleket várhatóan kevéssé fogja érinteni. 

Kovács Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője az MTI-hez eljuttatott elemzésében kifejti: a díjbevétel kiesése alapvetően negatív hatást jelent a telekommunikációs szolgáltatóknak, ugyanakkor a társaságok az elmúlt években már felkészülhettek erre a lépésre.

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) úgy számol, hogy szektorszinten 1,2 milliárd euróba kerülhet a díjak eltörlése, miközben évente körülbelül 4,7 milliárd euró bevétel származik a roamingdíjakból. Az uniós felügyelet számításai alapján a hang- és SMS-alapú díjak kiesését az adatforgalomra felszámított eseti díj – részben – kompenzálni fogja – írta az elemző. 

Az uniós direktíva szerint az eseti adatroaming díja – amelyet például a méltányost meghaladó adathasználatkor számítanak fel – jelenleg gigabájtonként 7,7 euró, de ezt 2022-ig csökkenteni kell: 2018-ra 6 euróra, 2019-re 4,5 euróra, végül 2022-re 2,5 euróra, de 2019-ben felülvizsgálják ezt az árszabályozást.

Az uniós direktíva próbálja védeni a nagyobb veszteségektől a cégeket, amennyiben a roamingdíjak eltörlése jelentette veszteség meghaladja az éves nettó eredményük 3 százalékát, úgy a szolgáltatók pótdíj kivetésére jogosultak, amelynek mértékét a helyi hatósággal egyeztetve határozzák meg – közölte az Equilor elemzője.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Mabisz: megközelítette az egymilliót a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítással rendelkezők száma tavaly

Az üzleti alapú szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződéssel, illetve az ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma elérte a 947 ezret tavaly, a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége pedig alig 20 milliárd forintról csaknem 27 milliárd forintra nőtt egy év alatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn.

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)