Duna House: éledezik az ingatlanpiac


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Növekvő tranzakciószámmal és lassan erősödő kereslettel éledezett a lakáspiac februárban – közölte a Duna House hétfőn.

Az ingatlanközvetítő cég saját becslése szerint a múlt hónapban országosan 6253 adásvétel történt, ami januárhoz képest 7 százalékos növekedés. A főváros budai oldalán a Duna House közreműködésével eladott ingatlanok között 25-25 százalékkal szerepeltek a 40-60, valamint a 80-100 négyzetméter közötti otthonok. A pesti oldalon főként a 20-40, valamint a 40-60 és a 60-80 négyzetméter közötti alapterületű ingatlanok voltak a kelendőek. Budán és Pesten is négyzetméterenként 600-800 ezer forint között adták el a legtöbb lakást.

Februárban országosan (Közép-Magyarország kivételével) a 40-60 négyzetméter közöttiek álltak az első helyen az értékesített ingatlanok között, míg Pest vármegyében a 40-60, illetve a 80-100 négyzetméter közöttiek voltak a legnépszerűbbek. Országosan a négyzetméterenkénti 250 ezer forint alatti, Pest vármegyében viszont a 600 ezer forint feletti fajlagos ár kategóriába tartozott legtöbb értékesített ingatlan.

Arra is kitértek, hogy az ország keleti részén a panellakások átlagos négyzetméterára idén februárban az előző év azonos időszakához képest 24,5 százalékkal, 453 ezer forintra emelkedett. Ezáltal a keleti házgyári lakások elérték a nyugati területeken található panelek árszintjét, amely a vizsgált időszakban 452 ezer forint volt négyzetméterenként.

A keleti országrészben a használt tégla lakások átlagos fajlagos ára a 2022 februárjában mért 262 ezerről 278 ezer forintra nőtt idén februárban, míg az ország nyugati felén ez az érték 314 ezer forintról, 342 ezer forintra emelkedett. Budán a panelek átlagos négyzetméterára 744 ezerről, 749 ezer forintra nőtt, Pesten viszont 647 ezerről 614 ezer forintra csökkent 2023 februárjában éves összevetésben.

A használt téglaépítésű lakások négyzetméterára a főváros budai oldalán 812 ezer forintról, a belvárosban pedig 873 ezer forintról emelkedett 1 millió forint fölé éves szinten, míg Pesten 643 ezerről, 723 ezer forintra nőtt. A fővárosban és vidéken is a befektetés volt a legnépszerűbb vásárlói motiváció, amit mindkét esetben a nagyobb ingatlanba költözés és az első ingatlan vásárlása követett.

Ugyanakkor jelezték, akik ingatlanba fektették megtakarításukat, azok Budapesten átlagosan 48,8 millió forintot, vidéken viszont 25,6 millió forintot költöttek. Miközben a fővárosban 59,9 millió forintra volt szükség az első lakás megvásárlására, ugyanerre a célra vidéken 29,8 millió forintot fordítottak.

Az ingatlan eladásának leggyakoribb oka Budapesten a befektetés értékesítése volt, amit az örökölt ingatlan értékesítése követett, ezzel szemben vidéken a sorrend felcserélődött. Az eladók befektetéseiktől a fővárosban 64,3 millió forintért, vidéken 32,08 millió forintért váltak meg, míg örökségükért átlagosan 52,7 millió forintot, illetve 21,5 millió forintot kaptak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan – jelentette be szerdán a KSH.

2024. április 17.

Hatalmasak az anyagi különbségek a középkorúak táborában

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben, így érdemben nem változott az anyagi helyzetüket jónak vagy gyengének látók aránya. A K&H biztos jövő felmérés idei első negyedéves eredményei szerint a 30-59 évesek 58 százaléka inkább pozitívnak tartja az anyagi helyzetét, 42 százalékuk pedig gyengének. A válaszadók háztartásában az átlagos jövedelem 499 ezer forint volt, ami magas értéknek számít, ugyanakkor a korábban látott emelkedés megállt. A középkorúak 2 százaléka átlagosan 232 ezer forintos háztartási jövedelem mellett úgy érzi, hogy nélkülöznie kell, míg a másik végletet a 751 ezer forintos átlaggal rendelkezők képviselik, akiknek nincs anyagi gondja és rendszeresen félre tudnak tenni.