Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
öbb mint kétszeres tehernövekedésre számíthatnak jövőre egyes szakmák vállalkozói, így a jogászok, pénzügyi szolgáltatók, számítástechnikai szakemberek a hétfői adótörvény-módosítás következtében. Vannak olyanok is, akiknek kevesebb adó-, és járulékbefizetési kötelezettségük lehet, köztük a fényképészek, a fodrászok, a vendéglátósok. Ön vajon nyer vagy veszít? Az FN válaszol.
A vállalkozók elvárt jövedelme mégsem a „tevékenység piaci értéke” lesz, hanem a „tevékenységre jellemző kereset”, mert még az adótörvény hétfői megszavazása előtt módosítottak rajta. Első ránézésre nincs sok különbség a két megnevezés között, de nézzük, mit takar az utóbbi.
A meghatározás szerint a „a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást” kell alatta érteni. Ezt így önmagában nem könnyű számszerűsíteni.
2010-ig a tárca bizonyára pontosítja majd, mennyi a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás. Az sem kizárt, hogy az eredeti terv szerint visszakanyarodnak az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) statisztikáihoz. Tevékenységre lebontva ugyanis csak az ÁFSZ készít kereseti statisztikát. Az FN is az ő számaikat vette figyelembe, amikor megpróbálta megfogni a megfoghatatlant.
A legfrissebb, tegnapi ÁFSZ-adatok a 2008-es évre vonatkoznak. Eszerint az elvárt jövedelem megállapításánál jó néhány vállalkozó jobban járna a szakma szerinti átlagbér figyelembe vételével, mint az eddigi minimálbér duplájával, mert átlag személyi alapbérük az ÁFSZ adatai szerint meg sem közelíti a havi 143.000 forintot. De lennének olyanok is szép számmal, akiknek növekednének minimális befizetési kötelezettségeik.
Nyernének, ha az elvárt jövedelemnél a tevékenység szerinti átlagkereset számítana, és nem a dupla minimálbér: például a mosás-tisztítást (99 249), a takarítás-tisztítást (88 681) végzők, a lakat- és zárgyártók (128 721), a járművezető-oktatók (119 028), a fodrászok, a szépségápolók (101 582), a fényképészek (89 438), a fogyasztási cikket kölcsönzők (116 093), az egyéb nyílt árusítású vendéglátók (88 471), és a kerámiacsempe-, lapgyártók (114 417).
Veszítenének, ha eddig csak a minimálbér duplájának megfelelő kereset után fizették a terheket, mivel személyi alapbérük magasabb, mint 143 000 forint: például az alkotó- és előadóművészek (187 562), a jogi, gazdasági tevékenységet végzők (311 069) az üzletviteli tanácsadók (369 971), a középfokú szakmai oktatók (204 757), az egyéb számítástechnikai tevékenységet végzők (306 601), a szoftverkészítők, -szaktanácsadók (322 617), a hirdetéssel foglalkozók (290 598), az egyéb szoftver-szaktanácsadók, -ellátók (331 347), a biztosítással foglalkozók (életbiztosítás: 266 619), valamint a pénzügyi tevékenységgel foglalkozók (325 745), leginkább az értékpapírügynökök (561 882).
Még rosszabbul járnának a vállalkozók, ha a cégvezetői fizetéseket vennék alapul, bár itt nincs tevékenység szerinti bontás. A vállalkozói szférában ugyanis az ÁFSZ kimutatása szerint 2008-ban az igazgatók fizetése 488 780 Ft/hó volt, ennél is magasabb a vezető beosztású alkalmazott bére 520 469 Ft/hó. Nincs róla említés, de ha mégis ezt az adatsort vennék figyelembe, akkor minden bizonnyal rengeteg nem evás vethetne keresztet az osztalékára, az evások terhe pedig elviselhetetlenül növekedne.
Az evásoknak közelebbről is utána néztünk, hiszen nekik mindenképpen meg kell fizetniük a tevékenységre jellemző kereset szerinti járulékokat. Az APEH-től kértünk adatokat arról, milyen tevékenységekkel is foglalkoznak az evások. A hivatal statisztikája szerint az evások több mint 50 százaléka ingatlanügyletekkel foglalkozik.
Kikerestük, számukra milyen irányú változást jelentene, ha az ÁFSZ-nél kimutatott tevékenység szerinti átlag személyi alapbér lenne az elvárt jövedelem alapja. Az ingatlanügynökök jelentős mértékben járnának rosszul, mivel a hivatal adatai szerint 2008-ban 354 244 forint volt a személyi alapbérük havonta, ez pedig majdnem két és félszerese az eddigi kötelező járulékfizetési alapnak.
Az építőipar minimálisan nyerne (136 386), a feldolgozó ipar már nem (149 861), ahogy az átlag alapján az oktatással foglalkozók (149 581) sem, valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatók (149 481), és a kereskedelemmel foglalkozók (151 310) sem. A pénzügyi szolgáltatók pedig nem ússzák meg 312 601 alatt, ha az ÁFSZ adatai lesznek a mérvadók.
Ahogy a rendelet nem említ semmilyen területi eltéréseket, mi sem számoltunk ezekkel. Pedig jelentős különbségek vannak, és ha ezeket nem fogják figyelembe venni, sokan érezhetik úgy, hogy vállalhatatlanul terhet kellene vállalniuk.
Az ÁFSZ adatai szerint az átlag vállalkozói alapbér 158 214 Ft/hó. A legmagasabb az átlag a fővárosban, 224 775 Ft/hó, valamint a Közép-Magyarország régióban, 210 326 Ft/hó. Pest megye éppen hogy elhagyja az átlagot 164 101 Ft/hóval, a többi megye 10-45 ezer forinttal van lemaradva, a legalacsonyabb a Nógrád megyei átlag 112 410 Ft/hó.
Megye és főtevékenység szerinti komplex statisztika jelenleg nincs.
Forrás: FigyelőNet
Az AutoWallis csoport 89,1 milliárd forint árbevételt ért el az első negyedévben, 11 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Adózás utáni eredménye 1,48 milliárd forint lett, 70 százalékkal csökkent a tavalyi első negyedévhez képest – közölte a vállalat pénteken.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
Mások mellett Balogh Levente, a Szentkirályi ásványvíz alapítója, Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója és Huszár Viktor, a Teqball társalapítója is előadást tart az idei Maximum Web és Marketing Konferencián, ahol a résztvevő vállalkozók elsősorban a sikeres cégvezetés és online működés megvalósításához gyűjthetnek hasznos tudást a leghitelesebb példaképektől.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
