Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elképzelhető, hogy a minimálbér részbeni megszüntetéséhez vezet a kormány elképzelése, amely a tevékenységek értékéhez kötné a járulékalapot. Nehézséget jelenthet, hogy a bérek regionálisan is különböznek, ugyanakkor ezt a kérdést az APEH már most is tudja kezelni.
A hétvégén nyilvánosságra hozott kormányzati intézkedések alapján elképzelhető, hogy jövőre megszűnik az általánosan számolt minimálbér, helyébe pedig egy szektoronként vagy más módon specializált minimális járulékalap kerül. Legalábbis erre enged következtetni a válságkezelő intézkedés egyik pontja, amely szerint a kormány jövőre a tevékenység értékéhez igazítaná a járulékalapot – az indoklás szerint ez az adóelkerülést szorítaná vissza. Az intézkedés részletes elemei még nem ismertek, vagyis azt még nem lehet tudni, hogy ez a fajta differenciálás mennyiben alakítja át a minimálbéres rendszer alapjait.
Nem ismert például, hogy a differenciálás tartalmaz-e például majd abszolút alsó határt. Azaz kérdéses, hogy a mostani minimálbérhez képest megállapítják-e azokat a szektorokat vagy munkaköröket, ahol többet kell fizetni vagy adott esetben a minimálbérhez képest is meghatároznak alacsonyabb kötelező minimumokat.
Előbbi esetben annyi lenne a szabályozás értelme, hogy egy sor ágazatban szükségszerűen magasabb bért kell papíron fizetni, kérdés persze, hogyan hatna ez a kifizető vállalkozások működésére. Utóbbi elképzelés szerint pedig olyan nagy munkaigényű szektorok juthatnának lélegzethez, amelyek keservesen nyögik a minimálbér jelentette terheket is: ide tartozik például a textilipar vagy akár a mezőgazdasági idénymunka. Kétségtelen, hogy az alkalmazottak ezekben az ágazatokban kevesebb bért kapnának, ám összességében akár a foglalkoztatottság növekedésével is járhat a szabályozás, hiszen alacsonyabb bérköltség mellett egy vállalkozás több alkalmazottat is tudna foglalkoztatni – vagy kevesebbet kellene elbocsátania.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint többféle célzott rendelkezéssel is megoldható lenne a bérezés differenciálása. Elképzelhető, hogy ágazati átlagok szerint lesz kialakítva az elvárt vagy kötelező minimum. Emellett adott tevékenységekkel kapcsolatban bizonyos előfeltételezésekkel is élhet a kormány, például adott számú embert foglalkoztató cég vezetőjének, középvezetőjének elvárt minimumjövedelmet határoznának meg. Persze az is lehet, hogy az adóhatóság kap új jogosítványokat a becslés alkalmazása során.
Összességében igen körültekintően kell meghatározni az ágazatspecifikus béreket, hiszen ha túl magas a bázis, akkor akár munkahelyek megszűnéséhez is vezethet – mondta Kalocsai Zsolt, az RSM DTM elnök-vezérizgatója. Az is problémás, hogy Magyarországon adott ágazatokon belül is jelentősen eltérhetnek a bérek: egy budapesti autószerelő szakmunkás akár a vidéki bérek kétszeresét is megkeresheti – tette hozzá. Arról nem is szólva, hogy a differenciálás maga az adminisztráció bővülésével járhat.
Forrás: Napi Online
Egyre tudatosabb vevők, kevésbé hatnak már rájuk a hagyományos vásárlásösztönző reklámok. A celebek szintén kezdik elveszíteni a befolyásolási képességüket, már a véleményvezérekre is csak akkor hallgatnak igazán a követőik, ha szakmai érvekkel keresik a figyelmüket – derül ki az EY legfrissebb, 30 országban több mint 23 000 fogyasztó megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából.
Egyre több hazai cég lép fel tudatosan a szervezeten belüli korrupció ellen. A világgazdaság lassulása azonban olyan pénzügyi nyomást helyez a vezetőkre és munkatársakra is, ami miatt az etikus működés melletti törekvések ellenére is könnyebben követnek el szabálysértést – mutat rá az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag bevonásával készült nemzetközi kutatása.
Az MNB 45 millió forint bírságot szabott ki a révkomáromi (Szlovákia) székhelyű Trust Komarno s.r.o.-ra felügyeleti engedély nélküli követelésvásárlás miatt, és azonnali hatállyal megtiltotta a jogosulatlan tevékenység további folytatását, valamint feljelentést is tesz – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
