Ennyi késedelmi kamatot kell fizettetni
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Számos jogszabály szabályozza, hogyan kell eljárni a késedelmes fizetőkkel szemben. Cikkünkben ezeket vesszük sorra.
A Polgári Törvénykönyv 6:47. §-a előírja, hogy a pénztartozás után kamat jár. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.
Idegen pénznemben meghatározott pénztartozásnál a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat. A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
A 6:48. § értelmében pénztartozás esetén, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal – megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.
Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen (kamat + késedelmi kamat) legalább az irányadó jegybanki kamatot köteles fizetni.
A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
Már 2013. július 1-től hatályba lépően bevezetésre került a teljesítéstől számított 30 napos fizetési határidő betartásának kötelezettsége, valamint, hogy a szerződésben 60 napon túl megállapodott fizetési határidő érvénytelen lehet. Ezen kívül újdonság a 40 eurós költségátalány alkalmazásának lehetősége késedelmes fizetés esetén.
Az új Polgári Törvénykönyv 6:130. §-a a pénztartozás teljesítésének idejét szabályozza.
Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ha a pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóság, a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén pénztartozását a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni, ebben az esetben a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát.
A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha
a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (vállalkozási szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;
b) nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy
c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.
Vállalkozások közötti szerződés esetén e rendelkezésektől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a jogosult megtámadhatja.
Ritka a Ptk-nak azon kötelmi jogi előírása, amely kötelező lenne a szerződőkre. Ilyen kivételes előírás lett a fizetési határidőre vonatkozó, 2013. július 1-jétől hatályba lépett kötelező rendelkezés.
Új jogintézmény a behajtási költségátalány, amely a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megtérítését jelenti.
Fizetési késedelem esetén a kötelezett ilyen jogcímen legalább 40 eurónak (a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint) megfelelő összeget kell fizetnie a jogosultnak.
A behajtási költségátalány összege minden esetben jár, akkor is, ha a jogosultnál behajtási költségek fel sem merültek. Teljesítése nem mentesít a késedelem miatti egyéb kötelezettségek alól (például késedelmi kamat), a kártérítés összegébe azonban beleszámít.
A behajtási költségátalányról – a késedelmi kamathoz hasonlóan – miután áfa fizetési kötelezettséggel nem jár, számlát nem kell kiállítani, de számviteli bizonylatra szükség van.
