Eredményesen működnek együtt a V4 versenyhivatalai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A visegrádi országok versenyhivatalai közötti együttműködés nagyjából a visegrádi négyekkel egyidős – hagzott el  a Visegrád4+ második versenyjogi konferencián.


A versenyhivatalok a gazdaság fontos szereplői, hiszen a versenyképességet segítik elő azzal, hogy a tisztességtelen magatartást kiszűrik – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn, a Visegrád4+ második versenyjogi konferencián, a budapesti Várkert Bazárban. 

Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a visegrádi országok versenyhivatalai közötti együttműködés nagyjából a visegrádi négyekkel egyidős, kevés olyan intézmény van a V4-ben, amely negyedévszázados múltra tekinthet vissza.       

Rámutatott arra is, hogy az együttműködés, amely az elmúlt 25 évben fontos fázisokkal bővült, számos olyan eredményt és hasznot tud felmutatni még az Európai Unióhoz (EU) csatlakozási időszak előtt is, amikor talán még a mainál is fontosabb volt, hogy legyen egy szoros koordinációs és érdekegyeztetés a versenyhivatalok között. Az EU-hoz csatlakozást követően ugyan alapvetően megváltoztak a versenyjogi körülmények, de ez nem szegte kedvét a hivatalok együttműködésének.

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

Kiemelte, hogy a versenyképesség egyik legfőbb őre minden országban a versenyhivatal.     Magyar Levente szerint Közép-Európának továbbra is kulcsfontosságú versenyképességének megtartása és növelése. „Ezáltal kézzelfoghatóvá válhat az a jelenlegi célkitűzés, hogy 2030-ra elérjük azt a gazdasági, teljesítménybeli és életszínvonalat, amelyet a tőlünk nyugatra fekvő, fejlettebb országok már magukénak tudnak” – jegyezte meg.     

Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke elmondta, hogy a konferencián a V4-tagállamok mellett részt vesz Ausztria és Szlovénia versenyhatósága is. Mind a hat ország tagja az EU-nak, a nemzetközi együttműködés elsődleges színtere az európai versenyhálózat, ugyanakkor a régiós együttműködés előnyeinek kihasználása érdekében érdemes közösen megvitatni azokat a kérdéseket, amelyekkel a hatóságok a mindennapi munka során szembesülnek – tette hozzá.     

Csiszár Pál, az Európai Unió Bizottsága versenypolitikai főigazgatóságának igazgatója beszédében kifejtette, hogy európai szinten szükséges a verseny szabályozása, a versenyjog érvényesítése során pedig gondoskodni kell arról, hogy a vállalkozások figyelembe vegyék a társadalom és a fogyasztók érdekeit. A versenyszabályok segítenek a versenykorlát lebontásában, az egységes piac működésében. 

Kiemelte, hogy a versenyalapú gazdaságok nem működhetnek a nemzeti versenyhatóságok nélkül. 

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Mabisz: megközelítette az egymilliót a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítással rendelkezők száma tavaly

Az üzleti alapú szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződéssel, illetve az ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma elérte a 947 ezret tavaly, a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége pedig alig 20 milliárd forintról csaknem 27 milliárd forintra nőtt egy év alatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn.

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)