EU Önerő Alap: közel 300 projekt indulhat el


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az uniós projektek megvalósításához a támogatási rész mellett a legtöbb esetben önerő biztosítása is szükséges. Sok önkormányzati kedvezményezett – gyakorta önhibáján kívül – olyan pénzügyi helyzetbe került, hogy projektjeinek finanszírozása veszélybe került. Annak érdekében, hogy az elindított, már támogatással rendelkező fejlesztések folytathatóak legyenek, a kormány az EU Önerő Alap bevezetéséről döntött, amellyel az önerő hiányát orvosolja. Már 6 millárd forintot utaltak a projektgazdáknak.


Közel 300 esetben született támogatói döntés a hazai költségvetésből finanszírozott EU Önerő Alap segítségével. A rendszer gyorsaságát támasztja alá, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a döntést követően azonnal megkezdte az utalásokat. Így a mai nappal bezárólag mind a 6 milliárd forintot folyósította az érintett projektgazdák számlájára – közölte az NFÜ.

Jelenleg már több mint 1000 önerő kérelem érkezett be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, amely alapján 11 milliárd Ft önerő támogatás kifizetése történhet meg a közeljövőben.

Az Új Széchenyi Terv keretében ez 60 milliárd forintos uniós támogatás kifizetését eredményezheti az EU Önerő Alap segítségével, amely a gazdasági válság hatására megrekedt önkormányzati és állami projekteknek jelenthet kiutat.

A mostani kifizetéssel az októberben létrehozott EU Önerő Alap forrásaiból már közel 300 állami kedvezményezett részesült 6 milliárd forint önerő támogatásban, ez összesen több mint 34 milliárd forint kifizetést generál a projektekben az uniós támogatással együtt.

Az EU Önerő Alapban maradt 24 milliárd forint forrást a keret kimerüléséig, de legkésőbb jövő év június 30-ig lehet felhasználni. Ami egyben azt is jelent, hogy az önkormányzatok, közkedvezményezettek egymással versengenek az EU Önerő Alap forrásainak lehívásáért.

Az önkormányzatok gyorsaságán múlik a források hatékony és időben történő felhasználása, ami azért is különösen fontos, mivel még előre nem látható, hogy jövőre is rendelkezésre áll-e a hazai költségvetésben egy hasonló nagyságrendű keret.

Az Önerő Alapból jutatott forrás kritériumokhoz van kötve. A legfontosabb elvárás, hogy a támogatás csak 30 napig áll rendelkezésre, aki addig nem tudja beterjeszteni az általa igényelt önerőhöz tartozó számlákat a Közreműködő Szervezetnél, annak támogatási szerződése hatályát veszti, a keret felszabadul és új projektet támogathatnak.

Az Új Széchenyi Terv újításának köszönhetően még az év hátralévő részében várhatóan 28 milliárd Ft uniós kifizetés valósulhat meg.

(forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Mabisz: megközelítette az egymilliót a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítással rendelkezők száma tavaly

Az üzleti alapú szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződéssel, illetve az ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma elérte a 947 ezret tavaly, a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége pedig alig 20 milliárd forintról csaknem 27 milliárd forintra nőtt egy év alatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn.

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)