Ezer milliárdos válságkezelő alap a kkv-knak

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elsősorban a foglalkoztatás szempontjából nehéz helyzetbe került régiók és azok az ágazatok számíthatnak segítségre, amelyek létszámcsökkentésre kényszerülnek a pénzpiaci válság hatása miatt.

Így például az exportra termelő vállalatok is támogatást várhatnak. Az 1000 milliárdos program lényegében az október elején bejelentett 807 milliárdos Bajnai-csomag kiegészítése 200 milliárd forinttal. Nagy része uniós támogatásból tevődik össze.

A válságkezelő alapot értesülésünk szerint egy profi menedzsercsapat irányítja majd. A kormány nem hoz létre új szervezetet, hanem az adott infra-
struktúrával és intézményi háttérrel kezeli a meglévő költségvetési pénzekből, valamint uniós forrásokból újraosztott milliárdokat. A likviditássegítő csomag kapcsán teljes mértékben átcsoportosítják az uniós forrásokat. A cél az, hogy az elbocsátások miatt kialakult neuralgikus gócpontoknál, vagyis a munkanélküliséggel leginkább sújtott térségekben enyhíteni lehessen a válsághelyzetet.

Ezt megerősítette lapunknak Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke, a BKIK általános elnökhelyettese is. Szerinte az intézkedéscsomag valódi segítséget jelenthet a kis- és középvállalkozásoknak, s reméli, időben érkezik. Tudomása szerint a Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által a Gazdasági Egyeztető Fórum pénteki ülésen ismertetett javaslatcsomag még kormányzati jóváhagyásra vár, s a részletek majd csak a napokban körvonalazódnak. Az intézkedés főként a hátrányos helyzetű kis- és közepes vállalkozásoknak – vagyis a maximum 250 főt foglalkoztatóknak – nyújt segítséget az ország fejlettségi térképének figyelembevételével.

Az alap három csomagból áll: segítség a forrásokhoz, a piacokhoz jutásban, illetve a meglévő üzleti kapcsolatok megőrzésében, valamint a versenyképesség javításában. Várhatóan többek között emelik a tízmilliós hitelkeretet, támogatják a vállalkozásokat a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, tovább könnyítik a pályázati feltételeket, valamint csökkentik a szükséges önrészt, illetve a közbeszerzésekben növelik a kis- és közepes vállalkozások arányát.

Forrás: Világgazdaság

---