GFM: elindul a Baross Gábor Tőkeprogram, újabb 600 milliárd forint jut a gazdaságba


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Annak érdekében, hogy a magyar gazdaság 2023-ban is növekedjen, a kormány elfogadta a Baross Gábor Tőkeprogramot, amely 600 milliárd forintnyi új tőkeforrást pumpál a gazdaságba – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) szerdán.

Az elhibázott brüsszeli szankciók energiaválságot okoztak, szerte Európában tombol az infláció, az Egyesült Államok gazdasági és kereskedelmi háborút indított, miközben a vállalkozások magas, nehezen kigazdálkodható kamatkörnyezettel találták szembe magukat – írták. Ez amellett, hogy aláássa a versenyképességet, tőke- és hiteléhséget eredményezett. Miközben Magyarország küzd az infláció letörése érdekében, ma már kétség sem fér ahhoz, hogy célzott kormányzati intézkedések nélkül kiszáradt volna a hitelpiac, mélyreható károkat okozva a gazdaságban. A helyzet súlyosságát szemléltette, hogy a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 700 milliárd forintos kerete gyakorlatilag kevesebb, mint 1 hónap alatt kimerült, valamint a rendkívül kedvező, 5 százalékos kamatozású hiteleket kínáló Széchenyi Kártya Program iránt is rendkívül magas az érdeklődés – tették hozzá.

A kormány annak érdekében, hogy a hitelezési oldalt követően a vállalkozások számára rendelkezésre álló források tőke oldalát is megerősítse, a Baross Gábor Tőkeprogram keretében három pilléren, az ingatlan- és értékpapíralapok pilléren, az új tőkealapok felállítása pilléren, valamint a „ráemelési” pilléren keresztül támogatja a gazdaságot. Az új tőkeprogram keretében elsőként a 150 milliárd forint keretösszeggel rendelkező ingatlan és értékpapíralapok pillér indul meg 2023. március elsejével, amely két alprogramot foglal magában, az ingatlanalapok alprogramot és az értékpapíralapok alprogramot. A Baross Gábor Tőkeprogrammal, amelyet a Nemzeti Tőkeholdingon keresztül valósít meg, a kormány hozzájárul a beruházási aktivitás növeléséhez, az energiahatékonyság javításához, zöld fejlesztések megvalósításához. A fenntartható és folyamatosan felzárkózó gazdasági teljesítményhez ugyanis meg kell őrizni a beruházások magas szintjét, meg kell őrizni és meg kell erősíteni a gazdaság exportteljesítményét. Így védhető meg a teljes foglalkoztatottság, így tartható rekord alacsony szinten az álláskeresők száma és így lehet megvédeni a családokat.

A közlemény szerint a Baross Gábor Tőkeprogrammal együtt a Nemzeti Tőkeholdingon keresztül már mintegy 1600 milliárd forintnyi tőkeforrás érhető el a gazdaság számára. Összességében a kormány már 3600 milliárd forintnyi, azaz a GDP közel 5 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül. Mindez érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a magyar GDP növekedése 2023-ban 1,5 százalékkal növekedjen és egyben megalapozza, hogy 2024-ben a gazdaság újra kilőhessen és 4 százalék feletti növekedést érjen el.

A program részletei a Nemzeti Tőkeholding portálján, a https://nth.hu weboldalon érhetők el – közölte a GFM.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).