GKI: a konjunktúraindex nem emelkedett tovább


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban lassan araszolgatott felfelé a GKI konjunktúraindexe, majd szeptemberre stagnálásra váltott.

A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint a GKI konjunktúraindex értéke a 2019 végi, vagyis válságot megelőző szintnek felel meg, mínusz 0,5 pont lett az előző havi mínusz 0,6 pontot követően. Az üzleti bizalmi index értéke 6,5 pontra javult az augusztusi 6,1 pontról, a fogyasztói bizalmi index mínusz 20,3 pontra romlott az előző havi mínusz 19,7 pontról.

Az ipar a legoptimistább

Az üzleti szférán belül szeptemberben csak az ipari bizalmi index romlott kissé (féléves, szinte folyamatos javulás után), de így is ez volt a legoptimistább ágazat szeptemberben. A többi szektor az előző havinál bizakodóbb lett, különösen az építőipar. Mindegyik ágazatban több az összességében optimista, mint a pesszimista cég, kivéve a kereskedelmet, ahol lényegében azonos az arányuk.

Az iparban romlott az elmúlt és a következő időszak termelésének, valamint a rendelésállománynak a megítélése, jobb lett viszont a készletekről és az exportrendelésekről alkotott vélemény. Az építőipari bizalmi index szeptemberben elérte a járványt közvetlenül megelőző szintet. A magas- és a mélyépítő cégek kilátásai egyaránt javultak. Lényegesen kedvezőbb lett az előző háromhavi termelés és a rendelésállomány minősítése. Az építőipar számára a két legfontosabb növekedési korlát továbbra is a munkaerő-, illetve az anyag- és kapacitáshiány.

gki

A kereskedelmi bizalmi index kéthavi csökkenést követően szeptemberben újra kissé emelkedett, és kedvezőbb, mint a járvány előtt volt. Az eladási pozíció megítélése enyhén, a készleteké közepesen, a rendelések várható alakulásáé sokkal kedvezőbb lett. A szolgáltatói bizalmi index az augusztusi megtorpanás után szeptemberben tovább nőtt. Bár az előző időszaki forgalom és az általános üzletmenet megítélése rosszabb lett, a forgalmi várakozások sokat erősödtek.

További áremelkedés jöhet

A foglalkoztatási hajlandóság az ipar kivételével minden ágazatban erősödött, s minden ágazatban érezhetően több a létszám bővítését, mint a csökkentését tervező cég. A lakosság munkanélküliségtől való félelme több hónapos erősödés után kissé enyhült. Az áremelési törekvés a szolgáltatások kivételével szeptemberben gyengült, különösen a kereskedelemben, de immár második hónapja az építőiparban is. A kereskedelmi cégek nagyobb, az építőipariak kisebb fele azonban így is áremelést tervez. Magas szintről, de hónapok óta csökken a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőjének megítélése szeptemberben, az augusztusi nagy zuhanás után, a válság utáni csúcsára emelkedett. A fogyasztók pesszimizmusa azonban e téren tovább erősödött.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke szeptemberben harmadik hónapja csökkent, s elég messze van a válság előtti értékétől. Ezúttal különösen sokat romlott a lakosság saját pénzügyi helyzetéről alkotott, egyébként viszonylag jó véleménye. A saját jövőbeli megtakarítási képesség megítélése viszont már ötödik hónapja javult. Az emberek a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét javulónak érzékelték.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.