GKI: gyorsít a gazdaság
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint gyorsul a magyar gazdasági növekedés az EU-támogatások hatására, a választásokkal és a munkaerőhiánnyal összefüggő gyors bérkiáramlás által gerjesztett fogyasztásnövekedés következtében.
A gazdaságkutató MTI-hez eljuttatott közleményében a 2016. évi 2,2 százalék után 2017-ben és 2018-ban egyaránt 3,8 százalék gazdasági növekedést jelez, és rámutat arra, hogy ez lényegesen meghaladja az EU átlagát, de a régióban az egyik legalacsonyabb, és ebben 2018-ban sem várható érdemi változás.
A fogyasztás bővülésére vonatkozó prognózisát a GKI 2017-re és 2018-ra is 0,5 százalékponttal, 4 százalékra, illetve 3,5 százalékra emelte, ami az import korábban gondoltnál is gyorsabb bővülését okozza.
Az infláció a vártnak megfelelően gyorsul, de így sem éri el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) célsávját, az államháztartás hiánya nő, s bár mindkettő elfogadható, de az EU-n belül a magasak közé tartozik – írja prognózisában a zrt.
Az államadósság csökkenése a vártnál jelentősebb lehet, miközben csökken a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg többlete, a gazdaság finanszírozási képessége az EU-transzferek hatására továbbra is nagyon kedvező.
Javuló, de gyenge Magyarország hitelkockázati besorolása – mutat rá a GKI, hozzátéve ugyanakkor, hogy egyre több nemzetközi intézmény hívja fel a magyar kormány figyelmét arra, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést.
A gazdaságkutató szerint ennek nem látszanak a jelei, sőt folyamatos a lehetőségek pazarló kezelése, a jövő felélése.
Előrejelzésük szerint az idén a reálkeresetek 10 százalékot meghaladó növekedését elsősorban az erőltetett minimálbér- és bérminimum-emelés, a költségvetési szektorban dolgozók választás előtti fizetésemelése, valamint a munkaerőhiány okozza.
A háztartások végső fogyasztásának 4 százalékos bővülése csak kissé lesz magasabb a 2016. évi 3,8 százaléknál, jövőre a reálkeresetek 4 százalékkal bővülnek, és ha a bérmegállapodásban szereplőnél nagyobb lenne a minimálbér-emelés, az növelné a fogyasztást is – mutat rá a GKI Gazdaságkutató.
A beruházási ráta 2017-ben 22 százalékra, 2018-ban 23 százalék emelkedik, de ez is elmarad a visegrádi országokétól a zrt. szerint.
A foglalkoztattak száma 2017-ben 1,8 százalékkal, 2018-ban 1,5 százalék körüli mértékben emelkedik, a munkaerőhiány erőteljes, a munkanélküliségi ráta 2017-ben várhatóan 4 százalékot alig meghaladó mértékűre csökken, s 2018-ban is hasonló lesz az előrejelzés alapján.
Az államháztartási deficit 2017-ben már hatodik éve lesz 3 százalék alatt, az államadósság pedig csökkenő pályán, és az a tendencia várhatóan 2018-ban is folytatódik.
A GKI Gazdaságkutató szerint a GDP-arányos külső finanszírozási képesség a 2016. évi 6,2 százalékról 2017-18-ban a GDP 5,7 százalékára csökken, ezen belül a külkereskedelmi aktívum mérséklődik, az EU-támogatások viszont újra növekednek.
Az infláció lassan, de gyorsul, 2017-ben 2,4 százalék, 2018-ban 3 százalék körüli áremelkedés várható, ami az EU-ban a magasak közé tartozik.
A kutatóintézet előrejelzése alapján az Magyar Nemzeti Bank 2018 végéig várhatóan nem változtat a 0,9 százalékos alapkamaton, azonban a nem konvencionális eszközök alkalmazása folytatódik. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemeléseinek folytatódása először ezeknél az eszközöknél fog szigorítást kiváltani. A forint trendszerű gyengülése idén megállt, 2017-2018-ban 309-310 forintos euró várható – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt.
(MTI)
