GKI: jelentősen csökkent a pesszimizmus
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A konjunktúraindex áprilisban a 2019 tavaszi, vagyis jóval a Covid-válság előtti szintjére ugrott, ezt azóta csak egyetlen hónapban, 2021 októberében sikerült megközelítenie.
Minden ágazat és a fogyasztók várakozása is jelentősen javult, áprilisban az Ukrajna elleni orosz támadást követő aggodalmakra már szinte csak a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatos csökkenő, de még mindig nagy pesszimizmus emlékeztet.
Az építőipar is bizakodóbb
A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint a GKI konjunktúraindex értéke az előző havi mínusz 5,5 pontról áprilisban plusz 2,6 pontra ugrott. Az üzleti bizalmi index értéke 2,4 pontról 10,5 pontra nőtt, a fogyasztói bizalmi index a márciusban mért mínusz 28,0 pontról mínusz 20,0 pontra javult.
Az üzleti szektorban leginkább a szolgáltató, legkevésbé a kereskedelmi cégek várakozása javult. Bár az ipari bizalmi index áprilisban még nem érte el a januári szintjét, úgy tűnik, hogy a szomszédban folyó háború a cégek szerint sem az elmúlt időszakban nem okozott megrázkódtatást, sem a kilátásokat nem rontotta. A termelési kilátások és a rendelésállományok – ezen belül az export – megítélése jobb lett a márciusinál, a készleteké viszont rosszabb.
Az építőipari termelők hangulata több hónapos visszafogottság után áprilisban érdemben javult, a bizalmi index héthavi csúcsára jutott. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség alig, a rendelésállományok értékelése viszont érezhetően javult.
A GKI kutatása szerint a kereskedelmi várakozások idén kis lépésekben, de szinte folyamatosan javulnak. A szolgáltatói bizalmi index áprilisban ledolgozta a koronavírus járvány és az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta visszaeséseket, és 2019 eleji szintjére emelkedett. Az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése is jelentősen javult.
Kisebb a pesszimizmus
Áprilisban az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága minden ágazatban jelentősen javult, utoljára 2019 elején volt ilyen kedvező. A legerősebb létszámbővítési szándék az iparban és a szolgáltató cégeknél tapasztalható, ugyanakkor minden ágazatban érezhetően több a bővítést, mint a csökkentést tervező cég. A lakosság munkanélküliségtől való félelme két hónapos erősödés után látványosan csökkent.
A cégek áremelési törekvése jelentősen tovább fokozódott, mintegy kétharmaduk, de a kereskedelemben több mint háromnegyedük készül erre. Az építőipari cégek áremelési törekvése az elmúlt negyedszázadban még sohasem volt ilyen erőteljes. A fogyasztók inflációs várakozása viszont a márciusi markáns erősödés után áprilisban kissé gyengült.
A magyar gazdaság jövőbeni helyzetét a vállalatok áprilisban is nagyon pesszimistán látták, viszont ennek mértéke a márciusi hatalmas zuhanást követően érezhetően csökkent, az építőipar kivételével, ahol még nőtt az ország jövőjével kapcsolatos aggodalom. A lakosság véleménye ebben a tekintetben is látványosan javult.
A GKI fogyasztói bizalmi index az áprilisi jelentős emelkedése következtében a tavaly őszi-téli szintje közelében áll. A lakosság saját pénzügyi helyzetét a márciusinál sokkal jobbnak, de a februárinál rosszabbnak érezte. A saját megtakarítási képesség megítélése viszont a februári, mindenkori rekordhoz képest márciusban és áprilisban is gyengült. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkeknek mind a jelenre, mind a következő egy évre vonatkozó vásárlási lehetőségét javulónak érzékelte márciushoz képest.
