GKI: tíz éve volt pesszimistább a lakosság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az elmúlt hónapokban a vállalatok és az emberek egyaránt egyre drámaibbnak látták; szeptemberben a fogyasztók körében ez tovább erősödött, az üzleti szférában azonban – az ipar kivételével – javult a hangulat.

Magyarországon augusztusban már négy hónapja tartott az üzleti és fogyasztói várakozások romlása. A fogyasztói várakozások esetében ez szeptemberben is folytatódott, az üzleti bizalmi index viszont kis mértékben emelkedett, bár érezhetően elmaradt a júliusi szintjétől – közölte a GKI Gazdaságkutató.

A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint a GKI konjunktúraindex értéke az előző havi mínusz 14,3 pontról mínusz 14,5 pontra romlott. Az üzleti bizalmi index értéke mínusz 2,1 pontról mínusz 1,1 pontra változott, a fogyasztói bizalmi index az augusztusban mért mínusz 49,2 pontról mínusz 52,6 pontra romlott szeptemberben.

A GKI felmérése szerint a fogyasztók jelenleg pesszimistábbak, mint 2020 tavaszán, a Covid-járvány okozta pánik idején voltak. Az üzleti bizalmi index már második hónapja van a negatív tartományban, azaz több a ború-, mint a derűlátó cég.

Szeptemberben az üzleti szférában – az építőipar kivételével, ahol az előző hónaphoz képest jelentősen esett a bizalmi index – minden ágazat kisebb-nagyobb mértékben optimistább lett, de egyik sem lett derűlátóbb, mint júliusban. A legoptimistább ágazat az ipar, a legkevésbé az építőipar és a kereskedelem. Az iparban javult a készletek és a teljes rendelésállomány megítélése, de ezen belül az exporté nem. Az elmúlt időszaki termelésről alkotott vélemény és a termelési várakozások viszont romlottak.

Szeptemberben folytatódott az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandóságának romlása, de összességében még mindig minimálisan több a létszám bővítését, mint csökkentését tervező cég. Tovább erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési törekvés nagyon erős, bár szeptemberben a kereskedelemben és az építőiparban érezhetően gyengült. Így is e cégek mintegy 60 százaléka tervez áremelést. A fogyasztók inflációs várakozása tovább erősödött.

A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az elmúlt hónapokban a vállalatok és az emberek egyaránt egyre drámaibbnak látták, szeptemberben a fogyasztók körében ez tovább erősödött, az üzleti szférában azonban az ipar kivételével jelentős javulás történt, bár az aggodalom továbbra is nagyon erős.

A GKI fogyasztói bizalmi index április óta nagyon jelentősen, több mint 30 ponttal esett. Legutóbb mintegy tíz éve volt pesszimistább a lakosság.

Szeptemberben a lakosság saját pénzügyi helyzetét az előző havinál rosszabbnak érezte, véleménye lényegesen pesszimistább a koronavírus válság kezdetekor kialakult pánik idején tapasztaltnál. A felmérések története során az emberek saját jövőbeli megtakarítási képességüket idén februárban érezték a legkedvezőbbnek, azóta minden hónapban, egyenletes ütemben gyengül ez a remény. A fogyasztók a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeit jelentősen, míg a következő egy évre vonatkozókat kissé romlónak érzékelték az augusztusihoz képest. Akkor fordított volt a helyzet, a következő időszak vásárlási lehetőségének a megítélése romlott nagyon jelentősen – közölte a GKI.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Növekszik a kínai vállalkozások jelenléte Magyarországon.

Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.

2024. május 10.

Az üzemanyagok és az élelmiszerek gyorsították az inflációt áprilisban

Az éves fogyasztóiár-index áprilisban 0,1 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok 0,3 százalékponttal, az élelmiszerek 0,2 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez, amelyet részben ellensúlyozott az iparcikkek 0,3 százalékpont erejű inflációt csökkentő hatása – állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött pénteki elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).