Lejtmenetre számítanak a cégvezetők
A cégvezetők harmada nem számít profitra a következő fél évben. 14 százalékuk úgy nyilatkozottt, hogy a megnövekedett energiaköltségek veszélyeztették a vállalat működését – áll az MKIK kutatásában.
A cégvezetők harmada nem számít profitra a következő fél évben. 14 százalékuk úgy nyilatkozottt, hogy a megnövekedett energiaköltségek veszélyeztették a vállalat működését – áll az MKIK kutatásában.
Magyarországon a 2015-ös szintre esett vissza a fizetési fegyelem – közölte az EOS kintlévőség-kezelő és pénzügyi szolgáltató vállalat saját kutatása alapján.
A nehéz időszakra szükséges adóváltoztatásokat már meglépte a kormány – derült ki a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Makrokonferenciáján.
Szeptemberben nagyot romlott és recessziót jelez előre az ifo üzleti hangulatindexe.
A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az elmúlt hónapokban a vállalatok és az emberek egyaránt egyre drámaibbnak látták; szeptemberben a fogyasztók körében ez tovább erősödött, az üzleti szférában azonban – az ipar kivételével – javult a hangulat.
A Covid-járvány első időszaka óta először fordul elő, hogy a Magyarországon működő vállalatok közül többen terveznek elbocsátást, mint létszámnövelést. A következő negyedévben a hazai munkáltatók 20 százaléka jelez előre bővítést, miközben 26 százalékuk tervezi csökkenteni jelenlegi munkaerő-állományát. A legnagyobb mértékű leépítések a legfejlettebb régiókban: Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon várhatók – derül ki a ManpowerGroup Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
A cégvezetők csaknem fele borúlátó saját vállalkozása jövőjét illetően, ezzel együtt a cégek jelentős részének nincs válságterve – derül ki a Niveus Consulting Group felméréséből. A megkérdezett cégek harmada semmilyen adókedvezményt nem vett igénybe az elmúlt években.
Az első negyedévben a várt lassuló növekedési ütemmel szemben stagnált negyedéves összevetésben a bruttó hazai termék növekedése Franciaországban.
A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy európai gazdasági válságot vár.
A gazdaság növekedésének üteme gyorsult a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 37 tagállamában, de még így is 0,7 százalékkal elmaradt a válság előtti negyedévhez képest.
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint ahogy a koronavírusnak, úgy a gazdasági válságnak is lehetnek hosszabb távú szövődményei, tipikusan ilyen lehet a munkaerőpiac és a nem teljesítővé váló hitelek hatása.
A Pénzügykutató prognózisa szerint a munkanélküliség nem nő továbbb, a gazdasági visszaesés idén 4-8 százalék lehet. A kutatók hangsúlyozzák, hogy manapság példátlanul nehéz előrejelzést készíteni.
A koronavírus-járvány gazdasági hatása az építőipar egészére jelentős volt.
A koronavírus-járvány okozta válság ellenére a magyar gazdaság középtávú kilátásában már bővülésre számít az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.
A második negyedévben 9,8 százalékkal zsugorodott az OECD-tagországok GDP-je az előző negyedévhez képest. Ekkora zuhanásra az adatok rögzítésének kezdete óta nem volt példa.
Az euróövezetben 12,1 százalékkal, az EU egészében 11,9 százalékkal esett vissza a hazai össztermék (GDP) a második negyedévben, éves összevetésben – közölte nem végleges adatként az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Ekkora visszaesést még soha nem regisztráltak.
Az Európai Központi Bank (EKB) felmérése szerint az eurózóna gazdasága idén 8,3 szzázalékkal zsugorodik.
Nincs sok tartalékuk a cégeknek: a megkérdezett vállalatok fele legfeljebb egy hónapig képes fenntartani a fizetőképességét, ha nincs árbevétele.
Május 3-áig hatályban maradnak a koronavírus-járvány miatt elrendelt, jelenlegi korlátozó szabályok – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján. Május 3. után a védekezés új szakasza kezdődik el, és olyan új szabályrendszert kell megalkotni, amellyel a leginkább veszélyeztetett idősek és leginkább fertőzött nagyvárosok védelmét továbbra is megfelelő körülmények között tudják biztosítani, de „az élet és a gazdaság egyre inkább újraindulhat” – mondta.
Sok vállalat esetében, ahol a távmunka alternatíva, közel egy hónapja elszigetelten dolgoznak a munkavállalók. Mi történik azokkal, ahol ez nem lehetséges? Milyen lépésekre kényszerülhetnek a cégek a jelenlegi bizonytalan helyzetben? Milyen eszközök vannak a kezükben, hogy el tudják kerülni a leépítést, és meg tudják tartani a munkaerőpiacon kiépített jó hírnevüket? Ezekre a kérdésekre fogalmaztak meg javaslatokat a PwC Magyarország HR tanácsadási szakértői.