Grant Thornton: a beszerzés folyamatának is fenntarthatónak kell lennie


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A beszerzési területre, a beszerzőkre egyre nagyobb nyomás nehezedik annak érdekében, hogy integrálják a fenntarthatóság kritériumait a beszerzésekbe, támogassák a körkörös gazdaságra történő átállást, a vállalat karbonsemlegességi céljait. Miként lehetséges ez, miközben a fenntarthatósági/ESG szakértők is folyamatosan változó szabályozásról, kialakulóban lévő gyakorlatokról beszélnek? Továbbá az üzleti elvárások gyakran ellentétben állnak a fenntarthatósági szempontokkal, vagy legalábbis jelentős extra ráfordítás szükséges a két követelmény összehangolására?  Dr. Balásfalvi-Kiss András, a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég ESG üzletágának vezetője a következőkben ezzel kapcsolatban ad iránymutatást.

Az elmúlt évek váratlan eseményeinek hatására a beszállítói lánc értékelése, újragondolt menedzsmentje a legtöbb cégvezetés számára a kiemelt kérdések közé került. A szervezetek még nem is tértek magukhoz a pandémia által kiváltott, az ellátási láncokat sokkoló eseményektől, de máris sorra következett az ukrán konfliktus, az energiaválság, majd a Szuezi-csatorna elzáródása. Az üzleti döntéshozóknak, a beszerzőknek, kategóriamenedzsereknek korábban nem ismert szempontokat kellett figyelembe venniük, hogy a beszerzés folyamata üzleti szempontból fenntartható legyen.

“Felerősíti a problémákat, hogy az elmúlt időszakban az üzleti partnerek sok esetben eltávolodtak egymástól, a beszállítók bevonása helyszíni bejárások, auditok nélkül történik meg, a megrendelők és beszállítók között gyakoriak a virtuális kapcsolatok. Ellenben, ha kiderül, hogy egy beszállító megsérti az emberi jogokat, nem tartja be a munka-, vagy IT biztonsági előírásokat, a vállalat egyre jelentősebb reputációs, stratégiai és pénzügyi kockázatnak van kitéve” – emeli ki dr. Balásfalvi-Kiss András, a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég ESG üzletágának vezetője

Eközben az uniós piacra, vagy az EU piacain jelen lévő vállalatok számára dolgozó társaságok oldalán megjelentek megrendelői elvárásként a különböző compliance (megfelelési), majd fenntarthatósági felmérések, elvárások (pl. karbonlábnyom csökkentésre tett vállalás előírása). Végül pedig egységes uniós elvárásként a CSRD (vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv) és a CSDDD (Vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv) rendeleteknek történő megfelelés nem lehetséges a beszállítói lánc tagjaitól történő adatgyűjtés és a beszállítói fenntarthatósági kockázataik értékelése nélkül.

Fentiek következtében a versenyképességüket megőrizni akaró szervezetek beszerzési területük továbbfejlesztésére kényszerülnek.

A Grant Thornton ESG szakértője a következőkre hívja fel a figyelmet:

  • Stratégia és célok: a megfelelést frissített beszerzési stratégia/policy kiadásával érdemes kezdeni, melyre már építhető egy a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő éves beszerzési terv. A fenntarthatósági célok nagyon sokszor (pl. energia,

vízhasználat, csomagolóanyag stb.) szorosan összefüggenek a költséghatékonysággal, erre érdemes hangsúlyt helyezni a szervezeti elköteleződés erősítése érdekében.

2) Menedzsment elköteleződés: a vezérigazgatónak/ügyvezetésnek személyesen kell megerősítenie a szabályozási megfelelés, az ESG és az etikus magatartás fontosságát a beszállítók, alkalmazottak, ügyfelek és a nagyvilág felé.

3) Szabályozási háttér megteremtése: világos és egyértelmű beszerzési politika és eljárások bevezetése a szabályozási megfelelés és kockázatkezelés érdekében. A szabályozás egyértelműen kezelje az emberi jogokkal és a tisztességes üzleti magatartással kapcsolatos elvárt magatartást.

4) Képzés: mindenkinek, aki harmadik felekkel foglalkozik, képzésben kell részesülnie, hogy megismerje a vonatkozó irányelveket, az ellátási lánc kockázatkezelését, a legjobb gyakorlatokat és világos felhatalmazással kell rendelkezniük, hogy kommunikálják a vállalat elvárásait a beszállítók felé. A kulcsmunkavállalók részére fenntarthatósági mentoring javasolt.

5) Beszállítói átvilágítás: hatékony átvilágítási rendszerrel rendelkező cégek egyszerre felelnek meg a szabályozási elvárásoknak, és tesznek szert előnyre a versenytársaikkal szemben. A jogszabályok által előírt adatszolgáltatási és kockázatelemzési kötelezettség, beszállító átvilágítási rendszer nélkül nem lehetséges. A beszállítók kockázatainak felmérése a jogszabályi megfelelésen túlmenően is fontos egy kellően rugalmas és a válsághelyzetekre jobban reagáló beszállítói lánc kiépítése érdekében.

6) Együttműködés: együttműködés az üzleti területekkel és beszállítókkal annak érdekében, hogy felülvizsgálatra kerüljenek a folyamatok, technológiák, bevált gyakorlatok, és ezáltal a szervezet működése fenntarthatóbbá váljon. A társaság által tett vállalások tovább hárítása a beszállítók felé akkor lehet igazán hatékony, ha a szervezet rendszeres, bizalmon alapuló kapcsolatot tart fenn a fejlesztés érdekében partnereivel.

7) Egyértelmű kommunikáció: a szervezet megfelelőségi politikáját és az etikus magatartással kapcsolatos elvárásait szükséges egyértelműen kommunikálni az üzleti partnerek felé, illetve fontos azokat a szerződések részévé tenni és érvényesíteni.

“Fentiekből is látható, hogy a beszerzés területe és általában a vállalatok működése jelentős változás előtt áll. Az is látható azonban, hogy azok a vállalatok, akik időben elkezdik a felkészülést, ezeknek a versenyképességet alapjaiban meghatározó kihívásoknak nemcsak meg fognak tudni felelni, hanem az értéklánc rugalmasságának növelésével, a beszállítói kapcsolatok mélyítésével jelentős versenyelőnyre tudnak szert tenni” – mondja dr. Balásfalvi-Kiss András.


Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 25.

Az ESG lesz az új GDPR?

Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban találkozunk az ESG hívószóval, anélkül, hogy sokan tisztában lennének az angol nyelvű rövidítés jelentésével és a kérdés jelentőségével. Pedig a következő években az ESG szempontrendszer sok cég életében legalább akkora figyelmet, illetve ráfordítást fog kiharcolni magának, mint tette azt a GDPR 2018-ban.
2022. július 4.

A cég jó hírnevébe kerülhet a fenntarthatósági szempontok elhanyagolása

A szervezet jó hírnevébe kerülhet, ha egy vállalat nem kezeli megfelelően az egyre szigorúbb környezetvédelmi és társadalmi elvárásokat, a cégvezetők többsége mégsem egyeztet ezekről a területekről a jogi igazgatóval – állapítja meg az EY és a Harvard Law School Center 1000 jogtanácsos és jogi vezető bevonásával készült nemzetközi közös kutatása.