Hasznok és költségek haszonélvezet esetén

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Korábban megjelent cikkünkben igyekeztünk feltérképezni a haszonélvező és a tulajdonos egymáshoz való viszonyát. A sorozat második részében a haszonélvezeti jog tartalma, a költségviselés és a hasznok szedésének kérdése kerül terítékre.

A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével, illetve terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket is.

Rendes gazdálkodás, rendkívüli kiadások
A fentiekkel összefüggésben kiemelendő, hogy a rendes gazdálkodás terjedelmét mindig a konkrét esetben kell vizsgálni. A rendes gazdálkodás körébe tartozik ugyanakkor a hasznok szedésének a joga is, ami azt jelenti például, hogy a telken lévő gyümölcsfék termése ugyancsak a haszonélvezőt illeti. A fenntartási költségek viselése kapcsán meg kell említeni, hogy e körben azokról a költségekről van szó, amelyek a dolog állagának a megőrzését szolgálják. Rendkívüli fenntartási költséget igényel az a hiba, amely a haszonélvezőtől függetlenül, rajta kívül álló okból következett be és olyan súlyosan károsítja a dolgot, hogy a helyreállítása a használathoz, illetve a haszonhoz képest aránytalan terhet jelent. Nem háríthatóak a haszonélvezőre azok a költségek sem, amelyek a lassú elhasználódás miatt váltak szükségessé és a haszonélvezőre a hasznokhoz, a használatból eredő előnyökhöz képest aránytalan megterhelést jelentenének – emeli ki a kommentár.

Ahogy azt az előzőekben láttuk, a rendkívüli javítások, helyreállítások költségei nem a haszonélvezőt, hanem a tulajdonost terhelik. Ezeket a munkálatokat azonban a haszonélvező is jogosult elvégeztetni, ha felszólításra a tulajdonos nem végzi el azokat. A kommentár rámutat azonban arra, hogy a rendkívüli javítások és helyreállítások elvégzése sem a tulajdonosnak, sem a haszonélvezőnek nem kötelessége, ilyen követelést egyikük sem támaszthat a másik irányába. A haszonélvező csak akkor jogosult azokat elvégeztetni, ha felszólításra azt a tulajdonos nem végezteti el.

Veszélyhelyzet, károsodás
A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni – ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A visszaadási kötelezettség nem azt jelenti, hogy a dolgot ugyanolyan állapotban kell visszaadni, mint amilyenben a haszonélvezet keletkezésekor volt, hanem olyan állapotban, amilyenben a rendes gazdálkodás, rendeltetésszerű használat mellett lennie kell. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést azonban a haszonélvező nem köteles megtéríteni.

Ellenőrzés, biztosíték követelése
Fontos szabály, hogy a tulajdonost megilleti a haszonélvezet gyakorlásának ellenőrzési joga. Az ellenőrzést a haszonélvező köteles tűrni, azt meg nem akadályozhatja meg. A tulajdonos ellenben az ellenőrzés során a haszonélvező érdekeit kímélve köteles eljárni, ehhez képest az ellenőrzést csak a körülmények által indokolt módon, a valóban szükséges gyakorisággal végezheti. Nem lehet felhasználni az ellenőrzés jogát a haszonélvező zaklatására, ez ugyanis joggal való visszaélést valósít meg.

Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet. A bírói gyakorlat ugyanakkor csak a haszonélvező súlyos kötelezettségszegése esetén tartja az általában pénzben történő biztosítékadási kötelezettséget teljesíthetőnek. Ha a kötelezettségszegés nem súlyos, akkor biztosítékadás helyett a kifogásolt magatartás megtiltását, megszüntetését követelheti a tulajdonos a bíróság előtt. Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. Az ellenőrzési és biztosítékadási jog a tulajdonost azzal szemben is megilleti, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.

A haszonélvezet megszűnése
A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni. Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani. Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását. Ellenkező esetben, azaz, ha a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik. Abban az esetben azonban, ha a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.

---