Hazai kkv-k az ázsiai piacon

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai kis- és középvállalatokat külpiacra segítő ITD Hungary Zrt. partneri kapcsolatba lépett a Nemzetközi Gyakornoki Programot működtető AIESEC ázsiai fókuszú projektjével. A kkv-k ázsiai lehetőségeiről és a válságról Dr. Kerekes Györgyöt, az ügynökség üzletfejlesztésért felelős igazgatóját kérdeztük.

Mik a hazai kis és középvállalkozások lehetőségei a válság ideje alatt?

A magyar kkv-szektor bizonyos gyengeségei válságtól függetlenek. A cégek alultőkésítettek, a cégvezetők pedig sokszor a menedzsment ismereteknek is híján vannak. Egy részük ugyanakkor viszonylag flexibilis, képes alkalmazkodni a piaci kihívásokhoz. A cégeket célszerű a válságra adott reakcióik szerint, szektoronként megkülönböztetnünk.

Egyes ágazatok, mint az autóipari beszállítók, az építőipar az átlagosnál sokkal nagyobb bajban vannak. Ezzel szemben a környezetvédelmi háttéripar lehetőségei például továbbra sem rosszak, már csak azért sem, mert több ország kormánya – többek között válságkezelési céllal – olyan infrastrukturális beruházásokat indított, amelyek egyben környezetvédelmi projektek is. Ezekből magyar környezetvédelmi cégek is profitálhatnak.

Tudna erre példát mondani?

Egyes cégek, például az Organica Kft, a Távol-Keleten nagyon sikeresek. Kínában már épült is szennyvíztisztítójuk, teljes egészében saját, biológiai szennyvíztisztításon alapuló módszerüket használva. Azok a cégek, amelyek túlélték az elmúlt évek hanyatlásait, ehhez a válsághoz is alkalmazkodnak majd.

Hogyan látja a magyar-ázsiai üzleti kapcsolatok alakulását általánosságban és a válság alatt?

Válságtól függetlenül kínai, indiai és délkelet-ázsiai kapcsolatainkban fellendülés tapasztalható. A régiót kevésbé érinti a válság, főleg Kína és India elsősorban belső keresletének élénkítésével operál. Elsősorban nem is a termékexport, inkább a tudás exportja működhet. Az előbb környezetvédelmi cégeket említettem, de a térségbe más, tudásalapú megoldások is exportálhatók.

Hogyan segítheti az AIESEC a kkv-k külpiaci terjeszkedését?

Egy kkv külpiacra lépésekor a legnagyobb veszély az információk hiánya. Az AIESEC kiterjedt külföldi kapcsolatai és gyakornoki programja révén kevés ráfordítással, már az első lépés megtétele előtt releváns, friss és hasznos információkat ad a cégvezetőknek.

Milyen előnnyel jár a külföldi munkaerőt alkalmaznak? Meglehetősen fontos a helyi nyelvismeret. Nemrég jártam Kínában, ahol a világ többi részétől eltérően, még angolul sem igen lehet elboldogulni. Ott tehát szükséges, hogy valaki ismerje a nyelvet és a helyi szokásokat – közvetítő legyen.

Ön szerint mi az, ami segítheti a válság átvészelését a kkv-k számára?

Hadd mondjak erre egy evolúciós példát! Hatvanötmillió évvel ezelőtt Földünkbe valószínűleg becsapódott egy meteorit, ami a dinoszauruszok végét jelentette. Hiányuk az emlősök csoportjának megerősödésével járt. Evolúciós mértékkel szinte pillanatok alatt megnőtt a diverzitásuk. Akik legjobban tudják diverzifikálni gazdasági tevékenységüket, akik képesek megtalálni, milyen területeken alkalmazható technológiai tudásuk, középtávon is a jelenlegi helyzet nyertesei lehetnek. Konzervatív megoldás szerint válságban egy vállalkozás kockázatkerülő, visszahúzódó taktikát folytat, ám ez egy, a hazaihoz hasonló piacon nem működik. Esetünkben a belső kereslet visszaesése nem váltható ki mással. Az ITD annyit tehet, hogy külpiacokon igyekszik helyzetbe hozni a cégeket. Megpróbálunk tehát új partnereket szerezni, megtalálni azokat, akik elég bátrak egy új piaccal való próbálkozáshoz.

Forrás: Origo

---