Változik a kötelező biztosítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elkészült a pénzügyminisztérium tervezete a kötelező biztosítás rendszerének megváltoztatásáról. Eltűnik a kampány, és nem minden esetben fizet a kötelező a biztosított helyett.

Beterjesztette a parlament elé az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényt a pénzügyminiszter. A 2004-es szabályt várhatóan leváltó új, 2010. január 1-én lépne életbe, és számos újdonságot tartalmaz.

A szerződés már nem kötődik a naptári évhez, hanem a megkötésétől számított egy évre szól. Ezzel elmarad az utóbbi években megszokott év végi kampány. Nem azonnal változik a rendszer, hiszen a legtöbbeknek továbbra is a szokott rend szerint jár le a biztosításuk, így ugyanakkor kötnek, módosítás autóeladáskor történik.

A jövőben a biztosítóknak a következő évi tarifákat október 31-ig két országos napilapban kell közzétenniük, és azt év közben nem módosíthatják. A biztosítónak 50 nappal a kötelező biztosítás lejárata előtt értesítenie kell az ügyfelet, akinek legkésőbb 30 nappal a lejárat előtt fel kell mondania írásban a meglévő szerződést, ha újat akar kötni a következő évre.

A kötelező biztosítások egy központi adatbázisba kerülnének, amelyeket összevetnének a gépjármű-nyilvántartással, a biztosítás nélküli járműveket kivonják a forgalomból.

Továbbra is maximum 500 millió forint dologi kárt fizet ki a biztosító egy-egy káreseményre, de a személyi sérüléseknél, a korábbinál 100 millióval magasabb 1,6 milliárd forint a biztosító kötelezettsége. Nemcsak hazánkban, de az Európai Gazdasági Társulás országaiban, Svájcban és a zöldkártyarendszer tagállamaiban is érvényes a magyar kötelező.

Ugyanakkor a biztosító nem minden esetben nyeli el a kárt. A biztosított károkozó súlyos jogsértése, pl. ittas vezetés, a jármű elhanyagolt műszaki állapota esetén behajthatja az összeget a biztosító.

Forrás: Vezess.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.