Hogyan követelhető vissza a túlfizetett munkabér?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Előfordul, hogy a dolgozó több munkabért kap, mint ami szerződése vagy jogszabály alapján járt volna. Visszakövetelhető a már kifizetett munkabér vagy egyéb tartozás?
A Munka Törvénykönyve szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet a dolgozótól visszakövetelni. A visszakövetelés határideje az általános, három éves elévülési időre emelkedik azonban akkor, ha a kifizetés alaptalanságát a munkavállalónak fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő. Tehát, ha a dolgozó a téves kifizetés alaptalanságát nem ismerhette fel, és nem is ő idézte elő, akkor egy viszonylag rövidebb, 60 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség a túlfizetés visszakövetelésére. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató a fenti határidőn belül nem intézkedik a visszakövetelés felől vagy netán nem is veszi észre, akkor a határidő jogvesztő jellege miatt később már semmit sem tehet, a munkavállaló ugyanis mentesül a visszafizetési kötelezettség alól.
Más a helyzet akkor, ha a téves kifizetést a dolgozó felismerhette vagy esetleg éppen ő maga idézte elő. Ilyenkor ugyanis a visszakövetelési joggal az általános három éves elévülési időn belül lehet élni. Kérdés azonban, hogy mit is jelent a kifizetés alaptalanságának a felismeréseként nevesített kitétel. Ez általában csak a konkrét kifizetés és az eltérés nagyságrendje alapján dönthető el, azaz azt kell vizsgálni, hogy volt-e olyan jelentős különbség a korábbi bérfizetések és a jogalap nélkül kifizetett bér között, amit a dolgozónk észrevehetett volna. Előfordulhat továbbá, hogy a munkavállaló közrehatása folytán kerül sor a tévedésre (pl. téves adatszolgáltatás alapján). Bármelyik esetről is légyen szó, a munkáltatót terheli a bizonyítási kötelezettség, neki kell tehát igazolnia, hogy a téves bérfizetést a munkavállaló idézte elő, illetve, hogy a tévedést fel kellett volna ismernie.
A fizetési felszólításban mindig meg kell határozni a visszakövetelés jogalapját, a visszafizetendő összeget, a befizetés napját és módját, továbbá tájékoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslat módjáról és határidejéről is. A fizetési felszólítással szemben a dolgozó – a jogorvoslati eljárás keretén belül – keresettel élhet a munkaügyi bírósághoz. Fontos, hogy a bírói gyakorlat szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért nettó összegben kell visszafizetni és a visszafizetésre beszámítás útján is sor kerülhet.
A munkavállaló egyéb tartozásával kapcsolatos igényt (pl. tanulmányi szerződés megszegéséből eredő visszafizetési kötelezettség vagy ruhapénz tartozás, vagy nem jogalap nélkül kifizetett munkabért) az általános, 3 éves elévülési időn belül lehet érvényesíteni, és ilyenkor is kötelező az írásbeli felszólítás.
