Így látja a magyar gazdaságot az OECD


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A devizahitelek forintosítása növelheti a stabilitást és a fogyasztást, de csökkentheti a hitelkínálatot-vélik.


 A magyar gazdaság idén 3,3, jövőre 2,1, 2016-ban pedig 1,7 százalékkal bővül az OECD friss prognózisa szerint. Az előző, május 6-án közzétett előrejelzéshez képest a szervezet az idei évre 1,3, a jövő évre pedig 0,5 százalékponttal emelte a bruttó hazai termék gyarapodására vonatkozó várakozását. Mindazonáltal az OECD előrejelzése pesszimistább a magyar kormányénál és az Európai Bizottságénál a következő két évet illetően: a kormány 2,5, illetve 2,1 százalékos, Brüsszel pedig 2,5, illetve 2,0 százalékos növekedést vetít előre.

A legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő OECD megállapításai szerint az idei év első felét erős gazdasági növekedés és a munkanélküliség csökkenése jellemezte, de a második félév alakulása mérsékelt növekedést vetít előre. A szigorú hitelfeltételek, a bizonytalan üzleti környezet korlátozza a beruházásokat, a költségvetés gazdaságösztönző hatása pedig lassan kifut.

A devizaalapú hitelek forintosításának makroökonómiai hatásait nehéz megítélni az OECD szerint: erősíti ugyan a pénzügyi stabilitást, de feltehetően további költségeket okoz a pénzintézeteknek. Közölték, a forintosítás és a bankok elszámoltatása valószínűleg támogatni fogja a belső fogyasztás növekedését jövőre, de csökkenti a bankok hitelezési hajlandóságát.

Az OECD csökkentette a munkanélküliségi rátára vonatkozó várakozását: míg májusban 9 százalék felé közelítő munkanélküliséggel számolt, friss előrejelzésében már 8 százalék alatti mértéket adott meg. Idén 7,8, jövőre és 2016-ban pedig egyaránt 7,6 százalékos munkanélküliségi rátát valószínűsít.

Az OECD megállapításai szerint a gazdasági növekedés lassulni fog a következő két évben, ahogy a szigorú hitelfeltételek és bizonytalan üzleti környezet visszafogja a befektetéseket, a fiskális ösztönző intézkedések pedig végükhöz közelednek.

Az infláció fokozatosan megközelíti a 3 százalékos célt – a fogyasztói árak változásában az OECD idén 0,1 százalékos csökkenést, jövőre 2,0 százalékos, 2016-ban pedig 3,0 százalékos növekedést vár -, a munkanélküliségi ráta pedig stabilizálódik. Az export alakulása növeli a folyó fizetési mérleg többletét.

A szervezet álláspontja szerint a kereskedelmi forgalomban nem értékesíthető javakat előállító szektorokban – olyan szolgáltatások, mint például az egészségügy, oktatás – a versenybarát reformok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy növekedjenek a beruházások és növekedjen a termelékenység középtávon.

Társadalombiztosítás, járulékfizetés és családtámogatási szabályok

Előadók:

Farkasné Gondos Krisztina osztályvezető, OEP
Matlné Kisari Erika vezető tanácsos, NAV
Orbán Zsófia főosztályvezető-helyettes, Magyar Államkincstár

Időpont: 2014. december 16.

Részletes tematika és jelentkezés >>

Ha a bankok számára kedvezőbb működési környezetet teremtenek, az erősítené a növekedési potenciált a hitelezési tevékenység bővülésének révén. A 2014-es nagy költségvetési kiadások után a hatóságoknak vissza kell térniük középtávú fiskális céljaik eléréséhez, azaz az államadósság fenntartható csökkentéséhez és a mozgásteret kell teremteniük a jövőbeni válságok kivédésére – mutatott rá a szervezet.

Az OECD szerint a növekedést támogató állami beruházások fokozatosan lecsengenek, a magánszektorban pedig a nagyszabású autóipari beruházások lezárultak.

A nagy autóipari beruházások húzóhatása gyengül, és a vártnál gyengébb euróövezeti gazdasági növekedés csökkenteni fogja a magyar exportot – áll a jelentésben.

Az OECD az idei 6,8 százalékos exportbővülés után jövőre 5,0, 2016-ban pedig 5,3 százalékos növekedést jelez előre. Az import idén 8,2, jövőre 5,2, 2016-ban pedig 5,3 százalékkal bővülhet.

Az államháztartási hiány GDP-arányos mértéke idén 2,9, jövőre 2,6, 2016-ban pedig 2,5 százalékra csökkenhet. A maastrichti kritériumok figyelembe vételével számolt államadósság idén a GDP 76,6, jövőre 76,7, 2016-ban pedig 75,7 százalékára rúghat.
 


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Enyhe recesszióban Németország

Végleges és kiigazított adatok szerint a német GDP 0,1 százalékkal csökkent 2023-ban, éves összevetésben. A negyedik negyedéves gazdasági teljesítmény rontotta érdemben a mutatót.