Intrum: rövid fizetési határidőt szabnak a magyar cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rendkívül rövid fizetési határidőket szabnak a magyar vállalatok, emiatt sok egyéni ügyfél kénytelen halasztást kérni – derült ki a követeléskezelő Intrum 29 országra kiterjedő Európai Fizetési Jelentés című reprezentatív kutatásából.

A közlemény szerint Magyarországon a vállalatok átlagosan csak 11 nap fizetési határidőt adnak lakossági ügyfeleiknek. Vállalati ügyfelek számára 24 nap, a közszféra intézményeinek adott átlagos türelmi idő pedig 31 nap.

Az uniós átlag ennél jelentősen magasabb, különösen a magánszemélyek esetén, ők átlagosan 21 napot kapnak a fizetésre, míg a vállalati ügyfelek 34, a közintézmények 33 napot – írták.

A lakossági ügyfeleknek egyre rövidebb fizetési határidőket szabnak meg a magyar vállalatok: 2016-ban még 16 nap volt az átlagos fizetési határidő, 2017-ben azonban már csak 14, 2018-ban és 2019-ben pedig alig 11 nap.

Hosszabbodtak ugyanakkor a vállalati ügyfeleknek és a közintézményeknek adott határidők: előbbi 2016-ban még 20, utóbbi 22 nap volt átlagosan.

A felmérés szerint Magyarországon a késedelmes követelések sem csúsznak túl sokáig: a követelések nagy része 30 napnál nem régebbi. A több mint egy hónapon át csúszó tartozások aránya Magyarországon 22 százalék, kisebb, mint a 35 százalékos európai átlag.

A megszabott határidők rövidülése összefügg azzal, hogy az elmúlt években javult a fogyasztók fizetési morálja, 2016 óta csaknem a felére csökkent a teljesítés és a tényleges fizetés között eltelt idő – mondta a közlemény szerint Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. Hozzátette: az elmúlt időszakban tapasztalható, 4 százalék feletti GDP-növekedés tükrében érthető, hogy a lakosságnak és a vállalatoknak kevesebb gondot okoz a késedelmes fizetés.

A jelentésben kiemelik, hogy az erős gazdasági növekedés miatt a vállalatok eredményét még kevéssé befolyásolja a késedelmes fizetés. Később, egy kevésbé erős konjunktúrában azonban kihívást jelenthet a cégek számára, hogy maguk kezeljék a kintlévőségeiket.

Az Intrum évente elkészíti a European Payment Report című jelentését, amelyhez 29 európai országban 11 856 vállalattól gyűjtött adatokat pénzügyi működésüket illetően 2019. január 31. és április 5. között. A Magyarországra vonatkozó országspecifikus eredmények 445 helyi vállalattól származó adatokon alapulnak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.