Ismét megválasztották Parragh Lászlót az MKIK elnökének


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 127 küldött – nyílt szavazáson – ellenszavazat nélkül, 19 tartózkodás mellett ismét Parragh Lászlót választotta meg a köztestület elnökének, így megbízatása a 2020-2024-es időszakra vonatkozik.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) csütörtöki küldöttgyűlésén Parragh László a kamara tevékenységéről tartott beszámolót, amelyben hangsúlyozta, a köztestület az elmúlt években sokat tett azért, hogy a magyar gazdaság sikereket tudott elérni, a koronavírus miatt előállt helyzetben pedig javaslataival járul hozzá a válság kezeléséhez, a kilábaláshoz.

A kamara aktívan részt vesz a gazdaságfejlesztésben, a szakképzés, a felnőttképzés, a felsőoktatás alakításában, a külgazdasági tevékenyég erősítésében, a vállalati vitarendezésben, az európai uniós forrásokból finanszírozott projektek megvalósításában.

A gazdaságfejlesztés és érdekérvényesítés területén aktívan részt vettek a bérmegállapodási programok kidolgozásában, az európai uniós források hatékony felhasználásának előkészítésében. Támogatták továbbá a kormány gazdaságfehérítő intézkedéssorozatát a vállalkozói észrevételek közvetítésével, az adózási környezet folyamatos finomhangolását a vállalkozói szféra jövedelempozíciójának és versenyképességének javítása érdekében, köztük a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) átalakítását.

Az MKIK elnöke szólt arról is, hogy a kamara fontos szerepet tölt be a szakképzésben, hozzájárult a duális képzés társadalmi és politikai elfogadtatásához. Működtetik az Ágazati Készség Tanácsokat, részt vettek az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) racionalizálásában.

Parragh László szerint erős hazai vállalkozói bázisra van szükség, és a gazdasági versenyképesség javítása érdekében fenn kell tartani a növekedésbarát adórendszert, a vállalkozások finanszírozásának támogatását, amelyben a Széchenyi-kártya program fontos szerepet tölt be, és bizonyította létjogosultságát.

A küldöttek megválasztották az MKIK 40 tagú elnökségét.

Miklóssy Ferencet, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét az MKIK általános alelnökének választották. Az MKIK alelnöke lett Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Fasimon Sándor, az INA igazgatósági elnöke, Horváth Vilmos, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, Kovács J. Attila, az MKIK és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kézműipari alelnöke, Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Vereczkey Zoltán, a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.