Itt az új pénztárgép-rendelet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megjelent a Magyar Közlönyben a pénztárgép rendelet módosítása, amely szerint a korábban tervezett szeptember végi időpont helyett egységesen 2017. január 1-jétől lesz kötelező az online kassza használata. A pénztárgép használatára újonnan kötelezettek köre nem változik.


A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye ismerteti: a kormány úgy döntött, hogy a vállalkozásoknak elegendő időt kell biztosítani a pénztárgép beszerzéséhez, mivel a gyártók, forgalmazók fejlesztései lassabban haladtak a tervezettnél.

Január elsejétől a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét, javítását, a plasztikai sebészeti tevékenységet, a diszkó, táncterem működtetését, a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végzőknek, illetve a masszázsszalonoknak, fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak kell online pénztárgéppel kiállított nyugtát adniuk.

Az újonnan kötelezett vállalkozásoknak modernizált készüléket kell majd beszerezniük. Az új műszaki paraméterekkel rendelkező pénztárgépek többek között „átszemélyesíthetőek”, ami azt jelenti, hogy egy viszonylag egyszerű szoftverfrissítést követően más vállalkozó is használhatja, így az új típusú pénztárgép eladható vagy bérbe adható.

A szaktárca számításai szerint mintegy 20 ezer érintett vállalkozásnak több mint három hónapja van arra, hogy üzembehelyezési kódot kérjen a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), illetve beszerezze az átszemélyesítésre alkalmas, modernizált pénztárgépet.

Az NGM közleményében kifejti: az online pénztárgép a költségvetés mellett az érintett szektorok tisztességes szereplőinek érdekét védi, a gazdaságfehérítés leghatékonyabb eszköze, amely az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerrel (ekáer) együtt két év alatt több mint 420 milliárd forintot hozott a költségvetésnek.

Az online kassza rendszer sikere a gazdaság fehérítésében megkérdőjelezhetetlen. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint az áfa adórés több mint négy százalékponttal – 22,24 százalékról 17,95 százalékra – csökkent Magyarországon 2013 és az online pénztárgép használatának első éve (2014) között eltelt egy év alatt. Ezzel az eredménnyel Magyarország a harmadik legnagyobb javulást érte el az EU-ban.

Az online pénztárgép használatára és a forgalmazási engedély módosítására vonatkozó határidők változásáról szóló 36/2016. (IX.27.) NGM rendelet itt található.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Mabisz: megközelítette az egymilliót a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítással rendelkezők száma tavaly

Az üzleti alapú szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződéssel, illetve az ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma elérte a 947 ezret tavaly, a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége pedig alig 20 milliárd forintról csaknem 27 milliárd forintra nőtt egy év alatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn.

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)