Johnson: elérhető a szabadkereskedelmi megállapodás az átmeneti időszakban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint elérhető az Európai Unióval tervezett szabadkereskedelmi megállapodás a brit EU-tagság pénteki megszűnése (Brexit) után kezdődő nem egészen egyévi átmeneti időszakban.

Johnson a BBC televíziónak adott hétfői nyilatkozatában ellentmondott Leo Varadkar ír kormányfőnek, aki nem sokkal korábban, szintén a BBC-nek azt mondta: „több mint valószínű”, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás elérése érdekében meg kell hosszabbítani a december végéig tervezett, vagyis 11 hónapnyi átmeneti időszakot.

A brit miniszterelnök úgy fogalmazott: ez azon ritka alkalmak egyike, amikor tisztelettel ugyan, de eltérő véleményének kell hangot adnia azzal szemben, amit barátja, az ír kormányfő mondott.

Boris Johnson szerint a rendelkezésre álló idő alatt a végére lehet jutni a szabadkereskedelmi tárgyalásoknak.

„Nagyon gyorsak leszünk, de eközben úgy járunk el, hogy tekintettel leszünk az Ír Köztársaság érdekeire is” – tette hozzá.

Varadkar a BBC televíziónak ugyancsak hétfőn kijelentette: „lehetséges, de nehezen elérhető” a szabadkereskedelmi megállapodás az átmeneti időszakban.

Hozzátette: az EU nem fogja szándékosan megmakacsolni magát ebben a kérdésben, de az ő személyes meggyőződése szerint valószínűbb az, hogy szükség lesz a hosszabbításra, mint az, hogy nem.

A brit kormány a Kanadával kötött EU-egyezményhez hasonló, de annál jóval szélesebb körű, félhivatalos megjelöléssel „Kanada-plusz-plusz-plusz” szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az Európai Unióval, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére is.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke minapi londoni látogatásán ugyanakkor – keményebben fogalmazva, mint hétfőn Leo Varadkar – azt mondta, hogy ez 11 hónap alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.

A Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás lehetőséget teremt kétszeri hosszabbításra, alkalmanként egy-egy évvel, ha London ezt kéri, de a kérvényt ebben az esetben június végéig be kellene terjeszteni az EU-hoz.

Johnson azonban minden nyilatkozatában határozottan elzárkózik a hosszabbítás lehetőségétől, sőt a brit kormány külön törvényben tiltotta meg saját magának és a londoni parlamentnek az átmeneti időszak kiterjesztését.

Az ír kormányfő hétfőn Dublinban Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyalóval tartott megbeszélést. Barnier a tárgyalás utáni sajtóértekezleten kijelentette: fennáll a „cliff edge” (a szakadék széle) forgatókönyv megvalósulásának kockázata kereskedelmi értelemben.

A „cliff edge” kifejezés eredetileg azt a Brexit-változatot jelölte, amelynek alapján a brit EU-tagság a Brexit feltételeiről szóló megállapodás és így a szabadkereskedelmi egyezmény elérésére szolgáló átmeneti időszak nélkül szűnt volna meg.

Ennek a kockázata elhárult a Brexit-megállapodás ratifikálásával, de az üzleti szektor vezetői szerint ha nem sikerül az átmeneti időszakban kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást elérni, annak is olyan hatása lenne, mintha a brit gazdaság és külső uniós kereskedelmi partnerei a sziklafal széléről hirtelen a mélységbe lépnének.

Michel Barnier az ír miniszterelnökkel tartott hétfői dublini sajtóértekezleten arra figyelmeztette Londont, hogy nagyon rövid az idő az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatrendszerének újjáépítésére.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

OC: a családi házak eladása volt a legnehezebb

Idén az első negyedévben a használt családi házak eladása volt a legnehezebb: ezek az ingatlanok országos átlagban 185 napig voltak a piacon, ami az előző negyedév átlagához képest 30 nappal hosszabb idő – közölte az Otthon Centrum

2024. május 10.

Növekszik a kínai vállalkozások jelenléte Magyarországon.

Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.