Kétezermilliárd forint fölé emelkedett az OTP Alapkezelő által kezelt vagyon
Az év első három hónapjában 224 milliárd forint értékű friss tőke áramlott be az OTP Alapkezelő alapjaiba, a kezelt vagyon így márciusra meghaladta a 2000 milliárd forintot, ami egy mérföldkő a társaság életében, és példa nélküli a magyarországi alapkezelők között – tájékoztatott Éder György vezérigazgató sajtótájékoztatón Budapesten csütörtökön.
Kiemelte: tavaly több mint 360 milliárd forint friss tőke érkezett a társaság alapjaiba. Piaci részesedésük így az év végére 27 százalék fölé emelkedett az egy évvel korábbi 26 százalékról. Felidézte, hogy 2022 első fél évében a kedvezőtlen piaci környezet hatására az alapkezelő által kezelt vagyon csökkent, az év közepétől azonban a trend megfordult.
Hozzátette: a cég a pénzpiaci és a rövid kötvényalapokra helyezte a hangsúlyt, így az emelkedő kamatok közepette is vonzó alternatívát tudtak nyújtani a befektetőknek a bankbetétekkel és a lakossági állampapírokkal szemben.
Büki András befektetési igazgató a sajtótájékoztatón elmondta: egyre kevésbé kiszámítható, hogy a tőkepiacokon mi fog történni, miután a jegybankok megemelték a kamatokat és a mennyiségi lazítások szigorításba fordultak át. Vannak akik szerint további kamatemelésekre lesz szükség, mert az inflációt nem sikerült még visszaszorítani, mások recesszióra számítanak, amely a kereslet-csökkenésen keresztül meg szokta oldani az inflációs problémákat – fűzte hozzá.
Arra is kitért, hogy a gazdasági bizonytalanságok mellé geopolitikai bizonytalanságok is társultak, amelyek nem csak az árupiacokat – az olaj és a gáz árát – befolyásolják, az egyéb tőkepiaci eszközök árfolyamára is nagy hatással vannak.
A kiszámíthatatlanság várhatóan nemcsak idén, hanem a következő években is fennmarad, el kell találni azokat a szinteket, amelyen érdemes kicsit visszavágni vagy növelni a pozíciókat – összegezte.
Hosszú Ferenc befektetési igazgató arra világított rá, hogy a fejlődő országok részéről bővülhet a kereslet az ipari fémekre, a földgázra és az olajra, ami az árfolyamokat is megemelné és újabb inflációs nyomást eredményezne. Mindez szerinte kitolódóan fenntarthatná a magas kamatokat és a recessziós kockázatokat is növelné világszerte.
A magas kamatok még előhozhatnak olyan „csontvázakat a szekrényből”, mint például a banki csődök és újrastrukturálások, valószínűsíthető, hogy lesznek még gyenge láncszemek – mutatott rá. Az elmúlt egy-két évben a befektetők újra úgy tekintettek a nemesfémekre, mint „biztonságos menedékre”, ez a fokozott érdeklődés fennmaradhat, még több tőkét vonzhat a területre – húzta alá.
Beszélt arról is, hogy a gázárak hatalmasat estek a tavaly őszi értékekhez képest, amelyhez a kedvező időjárás is hozzájárult a nagyfogyasztók alkalmazkodása mellett. A mára kialakult árszint ugyanakkor várhatóan nem marad tartós, az egyensúlyi árat a befektetési igazgató a jelenleginél magasabbra teszi, a tavalyihoz hasonló árkilengésekre azonban már nem számít. Az elmúlt időszakban sok nyersanyag iránt jelentősen megnőtt a kereslet, és miután a kínálatot növelő beruházások az utóbbi öt évben elmaradtak, a nyersanyagárak további emelkedése várható – vetítette előre.
(MTI)
