Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gabona betakarított területe és termésmennyisége egyaránt visszaesett tavaly, ám a hozamok a búzánál és a kukoricánál is érdemben javultak. Az InfoTandem infografikája.
A mezőgazdaságnak sem volt könnyű éve. Azon túl, hogy a pandémia nyilván ezt az ágazatot és szereplőit sem kímélte, még a csapadékeloszlás is tetézte a bajt. Egyfelől a tavalyi április volt a harmadik legaszályosabb a múlt évszázad eleje óta, másfelől viszont a betakarítás idején rengeteg csapadék hullott a táblákra. A gabonafélék betakarított területe egy ideje csökkenő trendet mutat, ezúttal 6,9 százalékos visszaesést regisztráltak. A termelésbe fogott 2,29 millió hektárról végül összességében 15,28 millió tonna gabonafélét gyűjtöttek be, ami a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2,7 százalékos visszaesésnek felel meg.
A két legfontosabb gabona területe a megelőző évhez képest egyaránt szűkült – a búzáé több mint 8 százalékkal, a kukoricáé bő 5 százalékkal –, árpát viszont 5,3 százalékkal nagyobb területen vetettek. Ami a terméseredményeket illeti, ott az árpa mellett a kukorica is fel tudott mutatni némi növekedést, a búza viszont e szempontból is visszaesett.
Ami a jó hír: a termésátlagok viszont jól alakultak. A kukoricánál a hektáronkénti 8620 kilogrammos átlaghozam egyenesen rekordközelinek számít: az utóbbi évtizedekben csak 2016-ban volt minimálisan jobb eredmény, de például 2007-ben a tavalyinak a 43 százalékát sikerült csak produkálni. A búza 5370 kilogrammos hozama szintén kifejezetten jónak számít, a rendszerváltás óta mindössze két esztendőben mértek ekkorát vagy magasabbat. Az árpa egy évvel korábban erősebben teljesített, de a mostani 5520 kilónak alig a felét elérő számokat is jócskán találni az elmúlt időszakban.
A gabonatermés több mint felét most is a kukorica jegyezte, a búza egyharmadot tett hozzá az összemennyiséghez. Az árpa szűk tíz százaléka után az összes többi gabonafélére alig 3 százalék marad. Utóbbiak közül a napraforgó termesztés immár harmadik éve csökken, tavaly mindössze 1,7 millió tonna termett. Míg a cukorrépa és a burgonya betakarított területe jó ideje zsugorodik, a repcéé közel egy évtizede szinte folyamatosan nő, termésmennyisége viszont egyedült 2018-ban jutott kicsivel egymillió tonna fölé, tavaly 859 ezer tonnáig csúszott vissza.
Az uniós mezőnyben Magyarország a kukorica- és a napraforgó-termesztés terén dicsekedhet dobogós hellyel. Előbbiből Franciaország és Románia mögött a harmadik pozíció a miénk, az EU kukoricamennyiségének közel 13 százalékát hozva. A napraforgónál az éllovas – szintén aszállyal sújtott – Romániától alig lemaradva, a második helyen zártunk; az uniós napraforgómennyiség ötöde nálunk termett meg.
