A nagy többség nem vesz hamisított termékeket – infografika

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2020. november 27.
Címkék: , ,
Rovat:
A lakosság kilenctizede nem vásárolt hamis terméket az elmúlt egy évben. Akik mégis, azokat főként a valódinál alacsonyabb ár motiválta. Az InfoTandem infografikája.

A mögöttünk lévő bő évtizedben még sohasem volt olyan alacsony a hamis termékeket vásárlók aránya Magyarországon, mint 2020-ban, amikor csupán az emberek 11 százaléka számolt be erről. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) megbízásából a Tárki immár 12 éve vizsgálja a magyar felnőtt lakosság hamisításhoz kötődő attitűdjét, közel ezer fős mintán. A legfrisseb eredmények szerint az idén a nyilatkozók 89 százaléka tehát egyszer sem, további 4 százalék pedig egyetlen alkalommal vett hamisított árut. A fennmaradó 7 százalék emlékezett csak vissza ennél több esetre.

Ami az attitűdöt illeti, a lakosság négyötöde vallja azt, hogy szándékosan nem venne hamis terméket (ez az arány 2016-ban és 2017-ben volt már magasabb is, 84 százalék), 18 százalék pedig bizonytalan a kérdésben: talán vásárolna, talán nem. Azok, akik minden fenntartás nélkül belemennének egy ilyen ügyletbe, mindössze 2 százaléknyian vannak.

Amennyiben termékcsoportonként vizsgálódunk, kiderül: leginkább a ruházati cikkeknél csábulunk el olyan esetben, amikor egy-egy márkás termék utánzata kerül elénk – zömében a piacon vagy az utcán. Ilyen szituációban az emberek 14 százaléka vett ruhát az utóbbi évben. A trend csökkenő, az évtized közepén még 20 százalék körül volt ez a ráta. Illegálisan másolt vagy letöltött számítógépes programhoz 5 százalék jutott hozzá saját bevallása szerint, s hasonló arányt képviselnek a hamis illatszerek, kozmetikumok beszerzői is. Ennél valamivel kevesebben vettek át nem megbízható forrásból származó élelmiszert, míg nem patikából beszerzett gyógyszerért csak 1 százalék fizetett.

Azoknál, akik engedtek a kísértésnek, leggyakrabban az ár volt a döntő tényező: 51 százalkuk azért választotta a hamisítványt, mert olcsó volt. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy 38 százalék azért nem zárkózott el az ügylettől, mert az így beszerzett árucikk minőségével tapasztalatai szerint nem volt semmi gond.

Az idei felmérés tanúsága szerint a fiatalabb korosztály (a 18–39 évesek), illetve a fővárosban élők vettek legnagyobb arányban hamis terméket a júliusi megkérdezést megelőző egy évben. Visszaesett azok aránya, akik szerint a hamisítás veszélyes az egészségre: míg a korábbi években folyamatosan 70 százalék felett volt ez a mutató, addig az idén 62 százalékra süllyedt. A HENT szerint ugyancsak kedvezőtlen tendencia, hogy egyre kevesebben értékelik bűncselekményként a hamisítványok terjesztését: 2020-ban csupán a megkérdezettek 54 százaléka vélekedett így, szemben például a 2010-ben mért 69 százalékkal.


Kapcsolódó cikkek:


Infografika: Lakásfelújítási láz van kibontakozóban
2020. augusztus 29.

Félmillió lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat a következő tizenkét hónap során. A legerőteljesebb felújítási szándék a családi házak lakóinál mutatkozik. Az InfoTandem infografikája.

Infografika: A járványkamrák feltöltése
2020. március 20.

Infografika: A járványkamrák feltöltése

A fogyasztók világszerte aktívan töltik fel a szükségkészleteiket a koronavírus-járvány hatására, ami a kereskedelmet is felforgatja. Az InfoTandem infografikája.

Az élelmiszerek drágultak leginkább – infografika
2020. július 17.

Az élelmiszerek drágultak leginkább – infografika

Júniusban átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, az élelmiszerekért viszont csaknem 8 százalékkal kellett többet fizetni. Az InfoTandem infografikája.

Erősen elbizonytalanodott a lakásbérleti piac – infografika
2020. október 9.

Erősen elbizonytalanodott a lakásbérleti piac – infografika

Az áprilisi zuhanás után egyelőre fel-le ingadoznak a lakásbérleti díjak, vagyis a hosszú éve masszívan felfelé tartó trendet a piaci bizonytalanság váltotta fel. Az árak most valahol a 2018 közepét jellemző szint körül mozognak. Az InfoTandem infografikája.