Kiküldetési irányelv: vitázik a kormány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország a többi kelet-európai országgal együtt küzd a fuvarozó vállalkozóinak érdekeiért – ezúttal a Közlekedési Tanács csütörtöki ülésén


Az Európai Bizottság friss javaslatai a közúti fuvarozás területén a protekcionista piacvédelmi intézkedéseknek kedveznek, jelentős többletköltségekkel és adminisztratív terhekkel járhatnak az ágazat közép-kelet-európai vállalatai számára – mondta Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a Közlekedési Tanács csütörtöki ülésén Luxembourgban, ahol a bizottság a május 31-én közzétett Mobilitási csomagjavaslatáról tájékoztatta a tagállami minisztériumi vezetőket.

Az NFM közleménye szerint a rendezvényen az államtitkár arról is beszámolt, hogy a tervezett előírások rontják az európai versenyképességet, veszélyeztetik a munkahelyeket, és a fuvarozói szolgáltatások árának emelkedését okozzák, aminek egyértelműen a fogyasztók a vesztesei.

Homolya Róbert hangsúlyozta: Magyarország számára továbbra is elfogadhatatlan a kiküldetési és végrehajtási irányelvek hatályának kiterjesztése a közúti szállítási piacra. A tervezett új szabályok zavart okozhatnak az európai ellátási láncban, és kedvezőtlenül érinthetik a kis- és középvállalkozásokat, az unió polgárait. A magyar kormány kész tevékenyen közreműködni a Mobilitási csomag tárgyalásában egy gyakorlatban jól alkalmazható, arányos megoldás megtalálása érdekében, amely egyensúlyt teremt a szolgáltatásnyújtás szabadsága és a munkavállalók szociális védelme között – tette hozzá. 

A tanácsülés előtt Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia képviselői közös nyilatkozatban álltak ki a szabályozás egyszerűsítése, a visszaélések elleni hatékonyabb fellépés mellett. Teljes egyetértésben rögzítették, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékű, jól indokolt és arányos korlátozásokat hajlandóak támogatni – közölte a tárca. 

A találkozó résztvevői egyebek mellett az összekapcsolt és autonóm járművek témakörével is foglalkoztak. A közlemény szerint az ülésen Homolya Róbert kifejtette, hogy Magyarország érdekelt a határon átnyúló tesztelések továbbfejlesztésében, a transz-európai tesztfolyosók létrehozásában és fejlesztésében. A készülő zalaegerszegi tesztpályán az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésére és tesztelésére lesz lehetőség, beleértve a háttér-infrastruktúrát is, integrálva az okos városok fejlesztési lehetőségeivel. A rendezvényen az államtitkár bejelentette: Magyarország a visegrádi négyek (V4) együttműködés soros elnökeként 2018 januárjában kétnapos csúcstalálkozót és konferenciát szervez Budapesten, az esemény fő célja, hogy demonstrálja a térség elkötelezettségét az európai ipar digitális átalakulása iránt – olvasható az NFM közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Mabisz: megközelítette az egymilliót a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítással rendelkezők száma tavaly

Az üzleti alapú szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződéssel, illetve az ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma elérte a 947 ezret tavaly, a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége pedig alig 20 milliárd forintról csaknem 27 milliárd forintra nőtt egy év alatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn.

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)