Kiterjesztett gyártói felelősség: itt az „új” környezetvédelmi termékdíj!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az állami hulladékgazdálkodási feladatok egy részét 2023. július 1-jétől koncessziós szerződés keretében a MOL Nyrt. által létrehozott koncessziós társaság, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. („MOHU”). végzi. A törvényi háttér alapján már ismert volt, hogy a tevékenység költségeit részben a termékek gyártóinak, importőreinek, csomagolóinak pénzügyi hozzájárulása fogja fedezni. Ennek megfelelően április 1-jén hatályba lépett a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III.14.) Korm.rendelet, amely az új hulladékgazdálkodási-pénzügyi kötelezettségeket is megállapítja.

Senki sem menekül?

A kiterjesztett gyártói felelősség rendszerének hatálya alá az ún. körforgásos termékek tartoznak, amelyek az alábbiak: csomagolás; egyszer használatos műanyagtermék; elektromos, elektronikus berendezés; elem, akkumulátor; gépjármű; gumiabroncs; irodai papír; reklámhordozó papír; sütőolaj, sütőzsír; textiltermék; fából készült bútor. A körforgásos termékek köre részben megfelel a környezetvédelmi termékdíj szerint díjköteles termékek halmazának, de az egyezés korántsem teljes. Például a csomagolás nem azonos a termékdíjköteles csomagolószerrel – a csomagolás létrehozója a csomagolást végző, azaz a csomagolószert áruval, termékkel társító gazdálkodó.

A kötelezettségek tekintetében gyártónak kell tekinteni a körforgásos termék első belföldi forgalomba hozóját vagy első saját célú felhasználóját. Tehát egy szó szerinti gyártással nem foglalkozó cég is lehet kötelezett, ha külföldről behozott terméket forgalmaz Magyarországon, vagy ha külföldről beszerzett árut, anyagot kicsomagol. A sajátos fogalmi rendszerben a csomagolás gyártójának minősül a csomagolást végző és a csomagolt terméket belföldre forgalmazó gazdasági szereplő is. Ugyanakkor a rendelet mentesíti a csomagolást a fogyasztó számára értékesítés helyén létrehozó gazdálkodót, aki helyett a csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítő teljesíti a gyártói kötelezettséget.

Kettős díjhatás

A rendelet legfontosabb kötelezettsége a belföldön értékesített vagy felhasznált körforgásos termékek tömege utáni díjfizetés. A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat negyedévente a MOHU-nak kell megfizetni. A július 1-jétől érvényes díjtételeket a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendeletben fogja meghatározni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslata alapján. A miniszteri rendelet még nem jelent meg.

Tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi termékdíj elnevezésű adó is a hulladékkezelési költségek forrásaként szolgál, a kiterjesztett gyártói felelősségi díjtétel júliustól csökkenti a termékdíjtételt – értelemszerűen azoknál a termékeknél, amelyek mindkét rendszerben érintettek. A csomagolószer termékdíjtételét az azonos anyagú csomagolás kiterjesztett gyártói felelősségi díja csökkenti.

A cikk folytatásában a díjfizetés melletti adminisztrációs terhekről olvashat.

kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer

A cikk szerzője Kelemen István, vezető termékdíj-tanácsadó, adótanácsadó (Green Tax Consulting Kft.).


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.