Az egyre közeledő októberi 20-i határidő már hosszú ideje lázban tartja a magyar vállalkozói szférát. Eddig kell ugyanis az első EPR-bevallásokat megtenni. Még sok részletkérdés rendezetlen egyelőre, de az már most látszik, hogy nem éri meg trükközni vagy lapítani. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából kiderülnek a részletek.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer legújabb változásait és hatásait gyűjtjük össze. Hogyan érinti a vállalkozásokat és a fogyasztókat az EPR rendszer, és milyen kihívások és lehetőségek várnak rájuk? Ismerje meg az új díjtételeket, kötelezettségeket és az italcsomagolásokra vonatkozó visszaváltási díj bevezetését.
2023. június 29-én egy kormányrendelettel (276/2023. (VI-29)) módosították a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer szabályait. „Mivel az új szabályokra nem volt elég idejük felkészülni az érintetteknek, érdemes a rendelet hatályba lépése utáni időszakban is további hatáselemzéseket végezni a kötelezettségek pontos teljesítése és a plusz terhek kiszámítása érdekében.” – emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
2023. június 19-én jelent meg az Energiaügyi Minisztérium honlapján a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) szabályozását módosító javaslat, amely 2023. július 1-jei hatállyal alapvetően változtatná meg EPR-re vonatkozó, egyébként szintén július 1-jétől hatályos szabályozást. Az alábbiakban az EPR-javaslat lényegesebb pontjait járják körbe a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői.
Az állami hulladékgazdálkodási feladatok egy részét 2023. július 1-jétől koncessziós szerződés keretében a MOL Nyrt. által létrehozott koncessziós társaság, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. („MOHU”). végzi. A törvényi háttér alapján már ismert volt, hogy a tevékenység költségeit részben a termékek gyártóinak, importőreinek, csomagolóinak pénzügyi hozzájárulása fogja fedezni. Ennek megfelelően április 1-jén hatályba lépett a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III.14.) Korm.rendelet, amely az új hulladékgazdálkodási-pénzügyi kötelezettségeket is megállapítja.
Megjelent a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (extended producers responsibility, EPR) működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet (80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet), amelynek értelmében 2023 júliusától kezdve a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország adótanácsadói üzletága.
Az új szabályozás az Európai Unió zöld átállást és a körforgásos gazdaság megteremtését célzó intézkedéscsomagjának része. Az EPR-rendszer ennek megfelelően a körforgásos gazdaság célkitűzéseiben szerepet játszó termékeket érinti, így – többek között – csomagolásokat, egyes, egyszerhasználatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat. A „körforgásos termékeknek” ez a köre jóval bővebb, mint a jelenleg környezetvédelmi termékdíj köteles termékeké, a kiterjesztett felelősséget viselő gyártó pedig nem csak a belföldi előállító, de az importőr is lehet – emel ki két fontos körülményt Kardos Dóra, a BDO Magyarország adótanácsadás üzletágának szenior adómenedzsere. Az új szabályozás értelmében EPR-díjat kell fizetnie például minden olyan vállalatnak, amely csomagolószert szerez be és abba terméket csomagol, függetlenül attól, hogy a csomagolószer belföldről vagy külföldről érkezik ‒ holott belföldi csomagolószer beszerzése esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség ezekre a társaságokra nem vonatkozik. Bizonyos termékek – például gépjárművek, elektronikus berendezések, akkumulátorok – értékesítőinek mind a környezetvédelmi termékdíjat, mind az EPR-díjat meg kell majd fizetniük. Olyan esetek is előfordulhatnak, amikor a tényleges kötelezett azonosítása további vizsgálatot igényel, kérdéses lehet…
