Költségvetési Tanács: jöhetnek új gazdaságvédelmi intézkedések Koronavírus
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az államháztartási folyamatok áttekintése után a Költségvetési Tanács úgy véli, van mozgástér újabb gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére. A testület tudomásul veszi a megugró államháztartási hiányt.
A Költségvetési Tanács (KT) megítélése szerint az államháztartás augusztus végén módosított finanszírozási tervében erre az évre előirányzott 3600 milliárd forint éves pénzforgalmi hiány mozgásteret ad újabb gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére, amelyeket -, ha megfelelően célzottak – a tanács indokoltnak tart a gazdaság további visszaesésének elkerülése érdekében – állapította meg a Költségvetési Tanács (KT), miután keddi ülésén áttekintette a költségvetési törvény első félévi végrehajtásának fő folyamatait és kialakította véleményét az éves tendenciákról, különösen az államháztartási hiány és az államadósság várható mértékéről.
Az államháztartási hiány Covid-19 válságot megelőző, hosszú időn át kedvező alakulásának köszönhetően az államháztartás számára nagyobb mozgástér áll rendelkezésre, mint korábban. A megnövekvő államadósság is biztonsággal finanszírozható – állapították meg.
A KT meglátása szerint a gazdaság helyreállásának üteme a járvány második hullámának erősségétől függ. A gazdaság visszaállítása a növekedési pályára továbbra is a versenyképességet erősítő jelentős és célzott költségvetési intézkedéseket kíván, amelyek sorában ügyelni kell a leszakadt régiók felzárkóztatására is. Véleményében a tanács arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági növekedés beindulásával az államadósság-szabály megköveteli az államadósság-mutató mérséklését.
Az államháztartás hiányának alakulásával kapcsolatban a tanács tudomásul veszi, hogy elsősorban a veszélyhelyzet és a járvány gazdasági hatásainak kezeléséhez szükséges kiadások növekedése, másrészt az adóbevételek áprilistól jelentkező csökkenése következtében az államháztartás központi alrendszerének fél évi pénzforgalmi hiánya 1837 milliárd forintot tett ki, ami érdemben magasabb a költségvetési törvényben szereplő 367 milliárd forintos hiánycélnál. Augusztus végére a pénzforgalmi hiány 2261 milliárd forintra nőtt.
A KT tudomásul veszi azt is, hogy a nagyobb pénzforgalmi hiány finanszírozásához szükséges többlet állampapír kibocsátásból, valamint a nominális GDP esetleges csökkenéséből adódóan az államadósság-mutató az év végére 77 százalék körüli szintre nőhet.
(MTI)