Koronavírus: elemzők szerint egyszerre lazít és szigorít az MNB Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jegybank gyakorlatilag bevezette a heti kamatdöntést, és olcsó, stabil forrást biztosít a kkv-szektor hitelezésére. Makroelemzők értékelték az MNB bejelentéseit.

Elemzők szerint egyszerre lazított és szigorított a jegybank a keddi döntéseivel, a kamatfolyosó módosításáról, a gazdasági szereplők, a pénzügyi rendszer és a költségvetés finanszírozásának javításáról; az intézkedések segítik a koronavírus miatti gazdasági nehézségek leküzdését.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 95 bázisponttal 1,85 százalékra emelte az O/N fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamatát kedden, miközben módosított néhány, a jegybanki kamat alkalmazását érintő szabályt – közölte a jegybank kedden. A jegybank elnöke ezzel egyidőben sajtótájékoztatón jelentette be: 3000 milliárd forint új forrást biztosítanak a pénzügyi rendszer védelmére, ez eléri az idei várható GDP 6 százalékát. Többek között kedvezőbb feltételekkel újraindul a növekedési hitelprogram (nhp) és folytatódik a növekedési kötvényprogram (nkp), bővülnek a bankok finanszírozási lehetőségei, és nem utolsó sorban 250 milliárd forint osztalékot fizet be a jegybank a költségvetésnek – ismertette Matolcsy György jegybankelnök.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője azt hangsúlyozta: szigorítást és lazítást egyszerre eredményeznek a keddi jegybanki döntések, a kamatfolyosó szimmetriájának visszaállítása monetáris szigorításnak tudható be, ugyanakkor a bejelentett eszközvásárlási program lazító irányba tett lépés.

Az új nhp-val 1500 milliárd forintnyi olcsó és stabil forrást biztosítanak a kkv-szektor hitelezésére, ugyanakkor a többlet pénzmennyiséget sterilizálják, így a programok hatása monetáris politikai szempontból semleges – tette hozzá az elemző. Kiemelte még az eszközvásárlási program indítását, amellyel a másodlagos piacon állampapírok és jelzáloglevelek vásárlását kezdi meg a jegybank.

A forint árfolyama elsősorban a hitelkamatok emelésére reagált – jegyezte meg Varga Zoltán, kiemelve: az euró-forint árfolyam ennek hatására törte át a 360-as támaszt, a következő újabb támasz technikailag 356-nál adódik.

Az MNB intézkedéseivel egyszerre három célt tűzött ki maga elé: segíti a kormányzatot a gazdaság újraindítását célzó munkájában, hozzájárul a forint árfolyamának stabilizálásához, és  módosította eszköztárát a rugalmas alkalmazkodás érdekében. Ez utóbbi azt jelenti, hogy swapállományát hétről hétre az eddiginél rugalmasabban alakíthatja az aktuális pénzpiaci folyamatok függvényében – jelentette ki Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője. A forint árfolyamának stabilizálódását szerinte is elsősorban az egynapos hitelkamatok 95 bázispontos emelése segíti, amivel a bankközi kamatok további növekedésére nyílik mód.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a jegybanki döntéseket kommentálva úgy fogalmazott: a monetáris politikai eszközök módosításával a jegybank gyakorlatilag hetente változtathat a kamatszinten, akár felfelé, akár lefelé, amivel például a forint árfolyamát közelebb lehet hozni a régiós devizák mozgásához. „Ez a lépés az egyik leglényegesebb döntés. Ugyanis az MNB ezzel kinyitotta a kaput, azaz lehetősége van arra, hogy akár 1,85 százalékos szintig emelje a kamatot. Ugyanígy csökkentheti is azt a jövőben. A döntés azért is fontos, mert ezzel gyakorlatilag bevezette a heti kamatdöntést. Minden héten az egyhetes betéti  tenderek előtt dönt majd a jegybank azok kamatszintjéről, majd utána a beérkező ajánlatok alapján arról, hogy ezen a kamaton mekkora összeget fogad be” – mondta a K&H Bank vezető elemzője. Hozzátette: azzal, hogy felfelé nyitotta meg a kaput az MNB, valószínű, hogy a soron következő csütörtöki tenderen szigorítani fog.

Fontosnak nevezte azt is, hogy a külföldi jegybankok gyakorlatának megfelelő eszközvásárlási programmal az MNB gátat szabhat az állampapírok hozamemelkedésének – tette hozzá.

Értékelése szerint a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására, a bankrendszer likviditásának biztosítása érdekében hozott új intézkedések „lényeges változásokat jelentenek a monetáris politikában”.

(MTI)

---