Külön pályázatok ipari parkoknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormányzat a következő európai uniós költségvetési időszakban külön pályázati konstrukciókat szeretne biztosítani ipari parkok fejlesztéséhez, bizonyos gazdaságfejlesztési támogatásoknál pedig előnyben részesítené az ipari parkokban működő vállalkozásokat – mondta Lenner Áron Márk.


A Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára a kormányzat és az ipari parkok képviselői által közösen működtetett Ipari Park Tanács kihelyezett ülését megelőzően elmondta: még nem tudni, mekkora forrás költhető el ipari parkokat érintő beruházásokra, ezek a területek ugyanakkor támogatásra érdemesek, és nagy szükség van rájuk, különösen a munkanélküliség által leginkább sújtott térségekben.

Lenner Áron Márk emlékeztetett arra, hogy a napokban elfogadott európai uniós keretköltségvetés értelmében Magyarország 2014 és 2020 között összesen 7080 milliárd forinthoz jut. Ez 20 milliárddal több, mint az idén záruló hétéves ciklusban, az egy személyre jutó támogatás összege pedig 660 ezer forintról 712 ezerre emelkedik. A támogatás 60 százaléka a gazdaságfejlesztést szolgálja, vagyis ehhez közvetlenül a vállalkozások juthatnak hozzá – mondta.

A helyettes államtitkár szólt arról, hogy jelenleg több mint 200 ipari park van Magyarországon, számuk folyamatosan nő, és nagy részük eredményesen működik. „Az ott megtelepedett vállalkozások élvezhetik e speciális gazdasági környezet előnyeit, azaz különböző szolgáltatásokat nyújthatnak egymásnak, és együttműködhetnek a környékbeli kis- és középvállalkozásokkal” – mondta.

A közelmúltban módosult az ipari parkokra vonatkozó kormányrendelet, amelytől az ipari parkok hatékonyabb és versenyképesebb működését várják. A jogszabály már 350 munkavállaló foglalkoztatása esetén lehetővé teszi az ipari park cím megszerzését, ugyanakkor szigorúbb is, mert kizárja a cím viselésére jogosultak köréből azokat a parkokat, amelyek nem mutatnak valós gazdasági működést.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Mabisz: megközelítette az egymilliót a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítással rendelkezők száma tavaly

Az üzleti alapú szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződéssel, illetve az ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma elérte a 947 ezret tavaly, a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége pedig alig 20 milliárd forintról csaknem 27 milliárd forintra nőtt egy év alatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn.

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)