Lassulásra számít a GKI


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A GKI 3-3,5 százalék körüli idei GDP-növekedésre számít – olvasható a kutatóintézet elemzésében.

A magyar gazdaság tavaly 5 százalék körül, az EU-ban az egyik leggyorsabb ütemben bővült. Az október-novemberi adatok összességében még nem utalnak lassulására, főleg az ipari várakozások
romlása azonban figyelmeztető jel – áll a GKI elemzésében.

Az építőipar kiugró dinamikája érezhetően csökkent, a béremelkedés és a kiskereskedelmi forgalom viszont még gyorsult is. Ugyanakkor az egyensúly romlik, gyorsult az infláció, látványosan gyengült a forint, megugrott az államháztartási hiány, s deficites a folyó fizetési mérleg.

A koronavírus már félelemkeltő hatása révén is rontja a világgazdaság helyzetét. A GKI 3-3,5 százalékkörüli idei GDP-növekedésre számít.

Az ipari termelés 2019-ben 6 százalék körül emelkedhetett, a feldolgozóipar belföldi értékesítése valamivel
gyorsabban bővült a kivitelnél. Idén a bizonytalan külső és a lassabban bővülő belföldi kereslet, a
tavalyinál csaknem 10 százalékkal alacsonyabb rendelésállomány és az ipari várakozások jelentős esése
következtében – egyes új kapacitások belépése ellenére – alacsonyabb, 4,5 százalék körüli bővülés várható.
Az építőipar lassulása már a tavalyi év folyamán markánssá vált. A kiskereskedelmi forgalom
– bár októberben és novemberben átlag feletti volt -, idén várhatóan ugyancsak lassul. Ez főleg a továbbra is gyors, de az előző évinél valamivel szerényebb reálbéremelkedésnek lesz a következménye.

A foglalkoztatási ráta 2019-ben tovább emelkedett. Az infláció 2019 decemberében 4 százalékra ugrott, s ezzel, immár Romániát is megelőzve, a legmagasabb lett az EU-ban. A kormány 2,8 százalékos idei prognózisa irreálisnak látszik a kutatóintézet szerint, a GKI előrejelzése 3,5 szézalék, azonos az MNB-ével.

A világgazdaság növekedésével kapcsolatos aggodalmak fékezik, a gyors bérkiáramlás és forintgyengülés viszont erősítheti az áremelkedést. A forint tavaly az év elejéhez képest az végére 2,8 százalékkal gyengült, idén januárban további 2 százalékkal. Mivel az MNB láthatóan a lehetséges utolsó pillanatban akar szigorítani ultra laza monetáris politikáján, éves átlagban a január végi helyzethez képest nem várható visszaerősödés – prognisztizálja a GKI.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya több mint 20 százelékkal meghaladta az előirányzottat, s közel 100
milliárd forinttal a Pénzügyminisztérium decemberi becslését is. Ez valószínűtlenné teszi az európai
módszertan szerint tervezett 1,8 százalékos GDP-arányos hiány elérését, ami pedig így is az egyik
legmagasabb lenne az EU-ban. 2020-ban viszont a pénzforgalmi hiány jelentősen csökkenhet, a
beérkező EU-transzferek kifizetését ugyanis részben már megelőlegezte a költségvetés. Az európai
módszertan szerinti GDP-arányos deficit is csökkenhet, ha nem is a tervezett 1 százalékra. A folyó fizetési
mérleg 2018 után 2019 első három negyedévében is deficites lett, a beáramló EU-transzferek
azonban ezt messze ellensúlyozzák.
A lakosság fogyasztása a tavalyi 4,5 százalék után idén 4 százalék körül emelkedik, a beruházások viszont a tavalyi 16 százalék után csak 4 százalék körüli mértékben, főleg az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása miatt.


Kapcsolódó cikkek

2019. december 11.

GKI: jövőre lassul a gazdaság növekedése

Jövőre már egyértelmű lassulás várható a gazdaságban, mely feltehetőleg 2022-ig folytatódni fog, jövőre így 3,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
2019. december 12.

A járműgyártás húzta az ipart

A járműgyártás 9,6 százalékos és a számítástechnikai, illetve elektronikai termékek gyártásának 7,3 százalékos növekedésének köszönhetően az ipari termelés októberben 6,1 százalékkal nőtt éves összevetésben; munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékos volt az emelkedés – jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).